Nem sokáig tartható fenn a csirkehús árstopja: ez fájni fog a vásárlóknak, állattartóknak is

Hellovidék: Milyen nehézségekkel küzd az ágazat?

Csorbai Attila: A magyar baromfiágazatot az elmúlt 2 évben rengeteg baj és gazdasági hatás érte, melynek súlyos következményei voltak, azonban az ágazati problémák jóval korábban, már a rendszerváltás idején kezdődtek. Magyarország EU csatlakozását követően felgyorsult a folyamat, mivel az EU agrártámogatási rendszere alapvetően a Nyugat-Európában jellemző „vegyesgazdaságok” rendszerét támogatta, mely a szántóföldi növénytermesztés kiemelt támogatásán keresztül igyekezett segíteni az állattenyésztést, valamint az állatitermék előállítást. A hazai agrárstruktúrára mindez további torzulást és aránytalanságot jelentett, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben komoly gondokat okoz az állattartó gazdaságoknak. Szinte megoldhatatlan gond a madárinfluenza egyre gyakrabban megjelenő járványa, amely nem csak hazánkban, de európai és világszinten is óriási károkat okozott és okoz. Már az előző járvány felemésztette a térségben működő vállalkozások forrásait, a jelenleg is tomboló járvány miatt a hazai károk következmények még beláthatatlanok.

Hogyan lehet kezelni az ágazati problémákat?

Olyan intézkedésekkel, amelyek hatékony megoldást jelenthetnek az aktuális gazdasági/piaci problémákra. A munkabér, a takarmány- és energia költségek drasztikus emelkedése sajnos óriási mértékben emeli a termelési költségeket, melyek az átadói árakban csak nehezen és részben érvényesíthető. Így a különböző kompenzációs mechanizmusokban lehetne gondolkodni, mely vagy a költségek csökkentését tűzné ki célul (takarmány alapanyagok „árstoppja”, energiárak rezsicsökkentése), vagy a termékhez kapcsolt támogatás mértékét kell növelni.

A csirke termékpályát érintő „árstop” jelen formájában csak egy átmeneti időszakig tartható fenn, a kompenzáció szükségessége itt a legnagyobb.

A járványhelyzet hogyan érintette a szektort? A Covid hatására változott-e a termékek iránti kereslet?

A Covid 2020-ban való berobbanása megváltoztatta a baromfiágazat és termékeinek keresleti-kínálati piacait. A baromfikereskedelem irányaira komoly hatást gyakorolt a HoReCa szektor több hónapig tartó eltűnése, majd a különböző járványhullámok, ami szinte lekövethetetlen volt a baromfiágazat számára. Egyes ágazatokban a korábban kiszámítható és tervezett technológia folyamatok felborultak, ennek eredményeképp pedig tervezhetetlenné váltak a költség és árbevétel viszonyok.

A koronavírus járvánnyal egyidejűleg megjelent a komoly megbetegedéseket és veszteségeket okozó madárinfluenza járvány is. A baromfiágazatot súlyosan érintette, a veszteségeken túl exportkorlátozásokat, valamint további piaci - értékesítési problémákat okozott.

A járvány megszűnését követően újabb csapás érte a szektort a takarmányárak drasztikus mértékű emelkedésével. Az árak „elszálltak”, melynek kiemelt szerepe volt az afrikai sertéspestis kínai megjelenésének, s a járvány utáni kínai keresletnek, valamint a kínai -amerikai konfliktusnak, mely az európai térség növénytermesztésének irányába fordította a keresletet. Ezt tovább fokozta (fokozza) az orosz-ukrán konfliktus, mely nem csak a takarmányalapanyagok árait, de az energiárakat is az egekbe emelte. Ezek együttes hatásait az ágazat már középtávon sem tudja kezelni, terveink szerint az új Kormány megalakulását követően azonnal egyeztető megbeszélést kezdeményezünk az illetékesekkel.

Milyen támogatásokat kapnak a baromfitartók?

A korábban 4 milliárd forint keretösszegű támogatás jelenleg nemzeti forrásból biztosított 12 milliárd Ft összeggel valósítható meg. Kétségtelen, hogy a 2017/2018 évi költségszámítások alapján kialakított támogatási értékek elavulttá váltak, azok mára csak részben fedezik a rendeletben rögzített állatjóléti többletvállalások jelenlegi kiadásait. Az EU által jóváhagyott keretösszeget a baromfiágazat mára duplán nőtte ki: volumenoldalról és fajlagos költségoldalról. A meglévő támogatási konstrukció, a jelenlegi állatállomány 2021.évi nagysága alapján az összes jogcímre közel 16,5 -17 milliárd Ft keretösszeggel lenne megvalósítható.

Bár a szaktárca korábban is felkért minket a támogatási keretösszeg termékpályánkénti újra elosztására, arra konszenzusos megoldás nem született, mivel azt a rögzített felső keret módosítása nélkül nem lehet megvalósítani.

Van-e lehetőségük pályázatokon indulni?

A Magyar Kormánynak különböző mechanizmusokkal (pl. beruházási, fejlesztési pályázatok, nemzeti támogatások) lehetősége van az ágazati hatékonyságot, működőképességet előre mozdítani, tovább fejleszteni. Bízunk abban is, hogy a Vidékfejlesztési Program keretein belül működtetetett támogatásokból szintén jelentős forrásokhoz juthatunk, mivel arra tényleg nagy szükség van.

Madárinfluenza esetén milyen kártalanítást kapnak a tenyésztők?

Az új kártalanítási jogszabály megalkotását mind az ágazat, mind a szakhatóság, mind az államigazgatás szorgalmazta. Ennek egyik oka, hogy a korábbi szabályozás (a kártalanítási érték 100%-os megtérítése) egyrészt borzasztó költséges volt. A közvetlen károk nagysága járványos időszakokban évente 12-15 Mrd Ft kiadást jelentett a Magyar Államnak, ugyanakkor ezek a járványok lényegesen többe kerültek, hiszen a közvetett károk (telepítési korlátozások, exportlehetőségek megszűnése, piacok elvesztése, vágóüzemi leállások, valamint a kapacitáskihasználtság csökkenése stb.) bár nehezen kalkulálható, de hasonló nagyságrendű veszteséget okoztak sokszor olyan szereplőknek, akik nem voltak közvetlen érintettjei a járványnak. Így a másik ok, és fő cél pedig az volt, hogy a termelői és integrátori felelősségvállaláson keresztül javítsa a telepi járványvédelem általános szintjét, a csökkentse a madárinfluenza megjelenésének kockázatát.

A hatályos jogszabály alapján az állomány tulajdonosának (amennyiben nincs kártalanításból kizáró ok) az állomány forgalmi értékének 60%-os értékéről indul a kártalanítás, mely különböző jogszabályi feltételek teljesítése esetén növelhető 100% erejéig. Azt gondolom, hogy a jelenleg is dúló járványt követően szakmai alapon is értékelni kell majd az ágazati teendőket és vállalásokat, a jogszabályi kérdéseket és módosítási lehetőségeket, mind pedig az ahhoz kapcsolódó kritérium rendszerben foglaltakat. Azt gondolom ez kiemelten fontos a hazai baromfiágazat egésze szempontjából és csak ez adhat alapot az ágazat fenntartható működéséhez.