Ezek a magyar vidéki városok lehetnek a nagy befutók: itt fejleszthetik a repteret

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a hetekben jelentette be, hogy az állam öt-nyolc éven belül négy-öt nemzetközi repülőteret alakítana ki, ezenfelül pedig egy tucatnyi üzleti célú repülőtér is szerepel az átfogó repülőtér-fejlesztési stratégiában.

Békéscsaba lehet az egyik legnagyobb nyertese a vidéki repülőterek fejlesztési stratégiájának. A Világgazdaság értesülése szerint a koncepció többéves előkészítés után elkészült, és a kormány asztalán van. Ez számos, összességében több százmilliárd forintos beruházást tartalmaz, amelyek között meghatározó elem a békéscsabai infrastruktúra újjáépítése. Ez önmagában 30-35 milliárd forintba kerülhet, az elképzelések szerint 2025-re készül el. A fejlesztés szoros összefüggésben áll a gyulai Airbus gyárral. A békéscsabai repülőtér fejlesztésének előkészítésére 2020 végén 154 millió forintot biztosított a kormány. A tényleges munka várhatóan jövőre indul.

Az már korábban kiderült, hogy a békéscsabai mellett a nyíregyházi reptér is új korszak előtt áll.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára külön kitért arra, hogy Nyíregyházának kell egy tisztességes, másfél kilométer hosszú kifutópályájú repülőtér, hogy ha üzleti partnerek érkeznek – például a fejlesztés alatt álló záhonyi térségbe –, akkor ne kelljen Budapestről vagy Debrecenből autózniuk.

A VG úgy tudja, hogy a Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére is rendelkezésre állnak a tervek, itt azonban még több döntésnek is meg kell születnie. A debreceni reptér egyébként a Covid-válság előtt kifejezetten jó növekedési pályán mozgott: 2019-ben a régiós másodrepterek közül a grazi és az innsbrucki reptérnél is nagyobb forgalmat bonyolított le.

A börgöndi és a kiskunlacházi infrastruktúra fejlesztése is napirenden van. Az utóbbinak már csak a Budapest–Belgrád vasútvonal napokban elstartolt beruházása miatt is nagy jelentősége lehet, az előbbi pedig a sport- és az üzleti cél mellett a drónrepülés bázisává válhat. Ebben az Óbudai Egyetem szakmai partneri szerepet vállalt. Győr-Péren folyik a léginavigációs fejlesztés, Pécs-Pogány pedig funkcióváltás előtt áll - írta a VG.