Ez az igazi rezsitrükk: egyre több magyar spórol így sok ezer forintot a villanyszámlán

Az energiaszámlák és a karbonlábnyom csökkentése érdekében lépett életbe szeptember elsejétől egy új uniós szabályozás, ami a villanykörtékre és más, világítástechnikai termékekre vonatkozik. Ez leginkább a széles körben elismert, mintegy húsz éve bevezetett uniós energiacímkéket érinti, ami most régi-új ismerősként köszönt ránk: visszatért az egyszerűbb és könnyebben követhető, beazonosítható A-G skálához, a kissé bonyolultabb A+ vagy épp A++ minősítések helyett.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének hozzánk eljuttatott tájékoztatása szerint az új skála szigorúbb, és úgy van kialakítva, hogy nagyon kevés termék képes azonnal elérni az „A” és „B” minősítést, teret hagyva a hatékonyabb termékek fokozatos piacra jutásának. De hogy is működik ez? A piacon jelenleg a legenergiahatékonyabb termékeket jellemzően „C” vagy „D” címkével látják el. A szeptember elsejétől használt címkéken azonban több új elem is szerepelni fog, többek között egy olyan uniós szintű adatbázisra mutató, QR-kódon keresztül elérhető link, amelyben a fogyasztók további információkat találhatnak a termékről.

Lámpáink és egyéb világítótermékeink sokkal hatékonyabbak lettek az elmúlt években, így a LED-ek több mint fele már az A++ osztályba tartozik. A címkék aktualizálása megkönnyíti a fogyasztók számára, hogy felismerjék, melyek a legjobb minőségű termékek, ami pedig hozzásegíti őket ahhoz, hogy energiát és pénzt takarítsanak meg a számláikon. Az energiahatékonyabb világítás használata tovább fogja csökkenteni az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását, és hozzájárul ahhoz, hogy 2050-re klímasemlegessé váljunk

– magyarázta Kadri Simson, uniós energiaügyi biztos a HelloVidékhez került anyagban.

A kereskedők részéről azonban jogosan merült fel a kérdés: mi a teendő a meglévő készletekkel?

Nos, az új szabályozás az értékesítésük lehetővé tétele érdekében 18 hónapos időszakot ír elő, amelynek során a régi címkével ellátott termékek továbbra is értékesíthetők a piacon a fizikai kiskereskedelmi egységekben. Az online értékesítés esetében azonban a régi címkéket 14 munkanapon belül fel kell váltani az új címkékkel.

Ahogy azt a szakemberek elárulták, az energiaszámlákat nagyban érintő, uniós intézkedések négy másik termékkategóriára, a hűtők és fagyasztók, a mosogatógépek, a mosógépek és a televíziók, monitorok vonatkozó energiacímkék 2021. március 1-jei felülvizsgálatát követően születtek.

Az Európai Bizottság az uniós környezettudatos terméktervezési szabályokra épít, hogy naprakésszé tegye olyan termékek címkézését, mint például a centrifugák, az egyedi helyiségfűtő berendezések, a légkondicionáló berendezések, a főzőberendezések, a szellőztetőberendezések, a professzionális hűtőbútorok, a helyiségfűtő és vízmelegítő berendezések, valamint a szilárd tüzelésű kazánok, továbbá mérlegeli a napelemekre vonatkozó új energiacímkék bevezetését.

Jó kérdés azonban, hogy pontosan hogyan fogja csökkenteni az otthonunkba érkező energiaszámlát. Lássuk a dolog hátterét! A fényforrás-technológiák az utóbbi években láthatóan, folyamatosan fejlődnek, ezáltal pedig javul az energiahatékonyságuk. Az úgynevezett LED-modulok, amelyek szinte minden alkalmazás esetében a létező legenergiahatékonyabb világítási technológiát képviselik, gyorsan elterjedtek az uniós piacon: arányuk a 2008-ban értékesített lámpák 0 százalékáról 2015-re 22 százalékra nőtt.

A LED-ek átlagos energiahatékonysága 2009 és 2015 között megnégyszereződött, az árak pedig jelentősen csökkentek: 2010-hez képest 2017-ben a háztartási használatra szánt LED-lámpák 75 százalékkal, míg az irodák tipikus LED-lámpája nem kevesebb, mint 60 százalékkal volt olcsóbb.

A becslések szerint 2020-ban mintegy 1500 millió fényforrást értékesítettek az Európai Unióban, de ez a szám 2030-ra valószínűleg 600 millióra, azaz 60 százalékkal csökken, annak ellenére, hogy a használt fényforrások száma több mint 17 százalékkal fog nőni. Ennek oka a nagyobb energiahatékonyság és különösen a LED-es fényforrások hosszabb élettartama. Az EU-ban az átlagos háztartás 2010-ben évente 7, 2020-ban évi 4 fényforrást vásárolt, és ez a szám 2030-ra az előrejelzések szerint évi 1-nél kevesebbre csökken

– tájékoztatott az Európai Bizottság, hozzátéve, hogy az új szabályok bizottsági hatásvizsgálata szerint a változtatások 2030-ra évente 7 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket takarítanak meg egy olyan forgatókönyvhöz képest, amely nem foglal magában uniós környezetbarát tervezési intézkedéseket. Ezt egészíti ki a 2009-ben és 2012-ben elfogadott korábbi rendeletekben már előírt 12 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket.

A sokat emlegetett uniós energiacímke széles körben elismert elem a háztartási termékeken, például a villanykörtéken, televíziókon vagy mosógépeken. Mindez több mint 25 éve segíti a fogyasztókat abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Az egész EU-ra kiterjedő, korábbi Eurobarometer felmérésben a fogyasztók 93 százaléka megerősítette, hogy felismerte a címkét, 79 százalékuk pedig megerősítette, hogy befolyásolta döntését arról, hogy melyik terméket vásárolja meg.

Itt lép képbe az úgynevezett „ökotervezés”: a harmonizált minimális teljesítőképességi követelményekkel együtt ezek az uniós energiacímkézési szabályok a becslések szerint évente több tízmilliárd euróval képesek csökkenteni a fogyasztói kiadásokat, miközben számos egyéb előnnyel járnak a környezet, valamint a gyártók és a kiskereskedők számára.

A HelloVidék baranyai kereskedőket is megkérdezett az új energiahatékonysági besorolás jelrendszer bevezetéséről. Megtudtuk többek között, hogy a 2020. szeptember után vásárolt hűtők, mosógépek, szárítógépek és mosogatógépek dobozán a régi és az új címke is fel van tüntetve, bár ezt a vásárlók egyelőre még nem igazán érzékelik. Most már jól látható a címkék új eleme a már emlegetett QR kód is, ami további, hivatalos (nem kereskedelmi) információkkal látja el a vásárlókat, és egyre több vevő olvassa le egy okostelefon segítségével a kódot, hogy további információhoz jusson a termékről. Az új szabályozások az európai vásárlókra vonatkoznak, de a nem Európai Uniós tagállamok, például Norvégia és Svájc is részt vesznek.