100 éve még itt piknikeztek a leggazdagabb magyarok: 5 káprázatos park itthon

Ma is mindegy 15 ezer épület van műemléki védettség alatt hazánkban, ám a védettség alatt álló történeti kertek száma alig néhány tucat. Pedig ezek a kastélyparkok önmagukban is kiemelkedő kerttörténeti és természeti értéket képviselnek.

A történelmi kertek nemcsak díszkertek, hanem kertészeti, erdészeti, és mezőgazdasági kutatóhelyek is voltak, a növényhonosítás csodáit produkálták. A második világháború azonban a hazai történelmi kertekben igen nagy károsodásokat okozott, közülük sok megsemmisült. Jobb esetben a történelmi kertritkaságokból arborétum lett: ez lett a sorsa a szombathelyi kámoni, a zirci vagy az alcsúti kastélykertnek.

Ma is közel 150 historikus kertünk van

A legszebb példák közé tartoznak a kastélykertek, amelyekkel gyakran éppúgy elbánt az idő, mint magukkal a kastélyokkal. A legtöbbet felszabdalták, előfordult, hogy országutat vagy vasutat vezettek át rajtuk. Az még a jobbik eset, ha erdőgazdasági kezelésbe került egy-egy részük, de nemegyszer az is előfordult, hogy beépítették a helyüket. A kertek nem csak védtelenebbek, de sokszor nehezebb is az újraalkotásuk, mint az épületeké. Ezért is érdemes megbecsülnünk ezeket a sokszáz éves kertépítészeti remekműveket.

A keszthelyi Festetics-kastély kertje

A Festetics-kastély parkja egyidős magával az épülettel. Jelentősége nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is óriási. A 18. században megalkotott barokk keszthelyi kastélypark ugyanis Közép-Európa legjelentősebb kertművészeti alkotása.

A Festetics-kastély kertjét a közelmúltban restaurálták, így ma újra régi fényében tündököl. A párját ritkító természetvédelmi terület fénykorában (1887-1945) 42 hektáron terült el. Mára azonban csupán 10 hektárt járhatnak be a látogatók. Széleskörű ismertségét a tájkép angolkert és franciakert kombinációjának köszönheti. Az angolkertekben az ember hagyja a természetet érvényesülni, míg a franciakertre a mértani formák kialakítása a jellemző. A parkot a ma újra látható formájában még 1885-1889 között Henry Ernest Milner angol kertépítő tervezte.

A II. világháború után a kastélypark területét felosztották, katonai objektumokat létesítettek rajta, sőt, 1986-ban közúttal is kettészelték. Bár akkoriban igyekeztek a parkot is felújítani, a történelmi hitelességgel nem törődtek. A városnak végül 2015-ben sikerült európai uniós forrásból visszaállítani az 1885-ös állapotokat.

A kastélypark az önmagában is csodálatos növénygyűjteményével és elrendezésével emelkedik ki Európa parkjai közül. Megtalálhatók itt egzotikus növényfajok, többszáz éves fák, kertépítészeti különlegességek, mint a sövényszínház és növényekből ültetett napóra, szökőkutak, szobrok, oroszlános kút, parterre (mintázatos, általában szimmetrikusra formázott ágyás), egy hercegnői kamarakert, kerti tó és egy kis híd. A park legidősebb fája egy közel 500 éves kocsányos tölgy, de vannak itt kőrisek, juharok, páfrányfenyők, valamint két japánakác is. A park gazdag növényvilágának köszönhetően természetvédelmi terület lett.

Batthyány-kastély várkertje Körmenden

Vas megye egyetlen francia barokk stílusú, később angol tájképi kertté alakított parkja 33,47 hektár, a kastélytól keleti irányban, közvetlenül a Rába folyó mellett terül el. Az erősen pusztulófélben lévő kastélyépület egy részében ma a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum kapott helyet, de a Várkert védett angolparkja is megér egy sétát.

A kastély eredete a XV. század közepére vezethető vissza, főépülete reneszánsz kastélynak épült az 1400-as években, írott források 1459-ben említik először az épületet, de ezt a várkastélyt már csak régi térképek és leírások őrzik. Az erődítmény 1604-ben került a Batthyány család tulajdonába, és egészen 1945-ig a család birtokában maradt.

A kastély parkját a XVIII. században alakították ki barokk kertté, majd 1820 körül angolparkká formálták át. Jelenleg mintegy 35 hektár területen fekszik a védett, arborétum jellegű Várkert. A park közepén áll egy 15 méter magas obeliszk, attól nem messze egy kis tóhoz érünk, a hídon átkelve kissé jobbra találjuk a park büszkeségét, egy 400 éves, 35 méter magas óriási platánfát. A parkban több mint 60 fa- és cserjefaj található, a platánok mellett tulipánfák, kőrisek, juharok és fenyők. Egészen a parkot határoló Rába folyó töltéséig el lehet sétálni.

Batthyány-kastély várkertje Körmenden (Fotó: Pais-H Szilvia)

Füzérradványi Károlyi-kastély parkja

A Zemplén egyik legszebb kastélya, az erdők által körülölelt, neoreneszánsz-romantikus stílusban épült füzérradványi Károlyi-kastély és csodálatos angolparkja a régió egyik legvonzóbb célpontja.

A Károlyi kastély különleges klímájú angolparkja igazán mesés, és nem mellesleg 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja. A 140 hektáros park több száz éves faóriásairól híres, látunk itt 250-300 éves tölgyeket, gyertyánokat, de a legnépszerűbb fa az 1721-ben ültetett, gigantikus Rákóczi platán a kastélyparkban csordogáló patak mellett. Közvetlenül mellette egy másik impozáns platánt is láthatunk. Ezek a különleges fák az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A XIX-XX. században változatos összetételű fenyőcsoportokkal ültették be a kastélykert külső részeit, és a teraszos franciakert is ekkor épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a parkra.

Az Új Széchenyi Terv keretében számos nagyívű felújítás történt, de erről a HelloVidék korábban itt írt.

Kis magyar Verszália: a fertődi kastély kertje

Magyarország legnagyobb barokk műemlékegyüttesére, Fertőd-Eszterháza kastélyparkjára, amelyet jelentős európai értékké tesz a távolabbi tájakra is kiterjedő térkompozíciója. A kastély barokk parkjának fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceg idejében volt. Ekkor a kastély két oldalán lévő hercegi és a hercegnéi lakosztályhoz szobrokkal és kővázákkal díszített kamarakertek kapcsolódtak. A kaviccsal felszórt díszudvart szökőkutak díszítették. A 300 hektáros parkban szobrok, szökőkutak, vízesések, mitológiai istenekről elnevezett mulatóházak és kínai pagoda szolgálta a szertelen rokokó pompát gyedülálló tájszerkezeti kapcsolatokat mutat a környező falvak templomaival és kastélyaival is.

A ma is csaknem 200 hektár alapterületű kertkompozíció struktúráját a kastély fókuszából (Sala Terrena, nyári ebédlő) kiinduló három sugárirányú látványtengely („lúdláb"-allé) szabja meg, amelyek a parter (nyitott barokk díszkert) mögött a nagy kiterjedésű mulatóerdőben, fácánosban és vadaskertben folytatódnak. http://www.eszterhaza.hu/kastely/kastelytura/kastelypark

A dégi Festetics-kastély parkja

Hazánk egyik legkorábbi, impozáns klasszicista kastélyát, a dégi Festetics-kastélyt Pollack Mihály tervezte. Az épülethez tartozó lenyűgöző szépségű park hazánk legnagyobb angolkertje, amely méretét tekintve akkora, mint a New York-i Central Park. A Hasznos Mulatságok című folyóirat már 1817-ben azt írta, hogy a dégi kastélypark nagyságára és ritkaságaira nézve felülmúlja a kismartoni, körmendi, pápai, tatai és a csákvári kerteket.

Három vízfolyás felduzzasztásával mintegy 2 km hosszúságban alakították ki területén az úgynevezett szerpentin-tavat. A tórendszer központi szigetén áll a park egyik jellegzetessége, a vörös téglás Hollandi-ház, amely a kastélypark leghosszabb hídján át megközelíthető. A dégi Festetics-kastély parkjában többórás sétára is indulhat a látogató.