Döbbenet: teljesen kiszáradt két tó ebben a megyében, tavaly nyár óta üresen tátong a medrük

A tavaly júliusi felhőszakadás elmosta a miháldi és a galamboki víztározók horgásztóként is működő gátját, partfalát. A két tó árvízvédelmi feladatokat is ellátott, mostanra kiszáradtak. Kormányzati támogatást egyelőre nem kaptak a települések, írja a Népszava.

A tavak helyreállítása meghaladja a 600 millió forintot, de a falvaknak nincs ennyi pénzük.

Állami segítséget viszont egyelőre nem kaptak, pedig erre záros határidőn belül nagy szükség lenne, ugyanis megkezdődött a tómedrek benövényesedése, így belátható időn belül a többszörösére nőhet az árvízvédelmi feladatokat is ellátó tározók rendbehozatalának költsége.

"Nyolcvan-száz mázsa hal úszott le a Balatonba, ami önmagában húszmilliós kár" – mondja Mándó Tibor, a horgásztavat tavaly szeptemberig kezelő miháldi horgászegyesület vezetője. "Ennél is nagyobb baj, hogy a falu elveszítette a legfőbb turisztikai vonzerejét."

Miháldot magát szerencsére elkerülte a nagy hullám, a településen belül csak a tavat tápláló vízfolyás áradt meg, mely így is veszélyeztette a házakat. A belső helyreállítások nagyjából hatmillió forintba kerülnek, ehhez a vis maior alapból 5,31 milliót kaptak, mondta el Gerő Sándor polgármester. "A pályázatunkba betettük a horgásztavat is, de elutasították, ugyanis csak önkormányzati feladatokat ellátó dolgokra lehetett pénzt igényelni." A falu költségvetése szűk 90 millió forint, a tározó helyreállításának a költsége a szakemberek szerint 265 millió forint, amit a Belügyminisztériumtól remélnek, ugyanis természeti katasztrófának minősülnek a tavaly nyári események. A környéken a hasonlóan járt települések közül egyébként Surd, Liszó és Zalamerenye kapott pénzt a tározójára.

Galambokon is többszázmilliós károkat okozott a tavaly júliusi felhőszakadás. A falu két, összesen 11 hektáros záportározóinak gátja nem bírta el a 16 óra alatt lezúdult cirka 200 milliméternyi esőt, a víztömeg megbontotta a partfalat, elsodorta az egyik zsilip fém- és betonszerkezetét, és betört a településre. Szabó Tamás polgármester elmondása szerint a vis maior keret nem terjed ki a tározókra, így a felső azóta is használhatatlan, az alsóban pedig a korábbinál kevesebb vizet tudnak felfogni. A teljes helyreállítási költség 340 millió forint, ami nagyjából megegyezik a falu költségvetésével. Állami segítséget viszont Galambok sem kapott egyelőre, a vis maior pályázatuk ezen részét a jogszabályokra hivatkozva utasították el, így most a Belügyminisztériumra várnak.