Itt a mesterterv: így számolnának le a munkaerőhiánnyal a Balatonnál

Az összességében vidékies népsűrűséggel rendelkező balatoni térségben körülbelül 270 ezer állandó lakos él, ami lényegében azt jelenti, hogy a második legnagyobb, majdnem egybefüggő település az országban. A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet adottságai, gazdasági helyzete és kiemelt szerepe miatt az országos fejlesztési célok elérésében is fontos szerepet tölt be, elsősorban a foglalkoztatás bővítésén és a gazdasági növekedés elősegítésén keresztül. A kormányzati és Európai Uniós források egyik fő célpontja. Ahogy az már több fórumon is elhangzott: a meglévő gazdasági, környezeti, társadalmi adottságai alapján, ezen a két területen az országos átlagot meghaladó mértékű eredményeket tud elérni.

A balatoni szakképzéshez adott társadalmi-gazdasági feltételek:

• 16 város (ebből 5 tízezer lakos feletti)
• 2 repülőtér
• autópálya
• villamosított vasútvonal
• egységes rendszerbe foglalt hajóközlekedés
• egyetem (a veszprémi keszthelyi Pannon Egyetem keszthelyi kara)
• főiskolai kampusz (siófoki Gábor Dénes Főiskola)
• 1 szakképzési központ (Siófoki Szakképzési Centrum)
• 23 állami középiskola
• 54 általános iskola
• 191 darab három csillagos, vagy annál magasabb kategóriájú szálloda
• 1 500 vendéglátóegység
• 72 jelentősebb borászat.

A turizmus adja a magyar nemzeti jövedelem 10 százalékát, ami a jövőben a kormányzati szándéknak megfelelően várhatóan 15 százalékra fog felemelkedni. Mindezt azonban minőségileg képzett munkaerő-piaci szereplők nélkül nem lehet elérni. A rendelkezésre álló adataink szerint jelenleg mintegy hétezren dolgoznak a balatoni turizmusban, ám évente 1300-1500 szakképzett munkavállaló hiányzik a piacról

– vázolta a balatoni szakképzés alapjait a HelloVidék kérdésére Szamosi Lóránt.

A turisztikai célú fejlesztéseknek ráadásul nem csak direkt gazdasági hatásai vannak a kereslet, fogyasztás megnövekedése révén, hanem a kialakult magas színvonalú környezetben az innovatív, tudás alapú gazdaság letelepedéséhez vonzó lakó és munkakörnyezetet is biztosítanak.

A szakképzésben jelenleg az jelenti a legnagyobb problémát, hogy a 20-25 év közötti korosztályt nagyon nehéz megszólítani mondjuk felnőttoktatás terén, pedig óriási potenciál van bennük. Én úgy látom, hogy egy generációs gondolkodásváltásra van szükség, hiszen „sokkal többet ér a gyerek”, ha az érettségi mellé van egy szakmája is. Németországban például tíz mérnökből nyolc rendelkezik szakmunkás bizonyítvánnyal is. A szakmatanulásnak azonban jelenleg még mindig iszonyúan alacsony a presztízse, ami folyamatos kihívást jelent számunkra. Ahhoz, hogy a szakképzés elismertebb legyen, magunkat kell vonzóbbá, szimpatikusabbá és eladhatóbbá tenni. Erre is nagyon jó lehetőség lenne a balatoni szakképzés kialakítása

– magyarázta a kancellár, aki szerint például a hagyományos minőségi gasztronómia mellett trendivé tennék a menzákat és az egészséges életmódra nevelést is.

A Balaton egyedülálló adottságokkal rendelkezik: a kiváló elhelyezkedésű ingatlanok, informatikai kiépítettség, a logisztikai központok megléte miatt a tóparti térségben az országos átlag feletti munkahelyteremtés várható a tudásalapú gazdaság további feltételeinek kiépítése esetén.

Az a szlogenünk, hogy „válaszd a Balatont, válaszd a szakképzést”, ám ehhez jó lenne egy egységes balatoni szakképzésről beszélnünk. Ez szakmailag is indokolt, hiszen az északi és a déli partnak ugyanazok a problémái, legyen szó munkaerő-piaci kérdésekről, képzési lehetőségekről vagy gyakorlati helyekről. A balatonfüredi szálloda ezekben a kérdésekben ugyanazt fogja mondani, mint egy siófoki hotel. Az ötleteket a gazdasági szükségszerűség mondatja ki velünk, ez csak egyetlen a megoldási alternatívák közül, amivel viszonylag gyorsan tudnánk eredményeket elérni a balatoni munkaerőhiány hathatós kezelésében

– hangsúlyozta Szamosi Lóránt, aki elárulta azt is, hogy a szakma eddig pozitívan fogadta az elképzelést.

Hasonló a helyzet a balatoni régió felnőttoktatásával is, ami egységes keretek között megkönnyítené a szakmaváltást is. Manapság ugyanis a szakképzett munkaerő mindössze maximum 4-5 százaléka vált szakmát, pedig a balatoni turizmus igényei folyamatosan változnak. Az esetlegesen felmerülő problémák helyben való megoldása szintén egy alternatívát jelenthetne a munkaerő hiány megszüntetésére.

A Balaton nem csak turizmusról szól, hanem a minőségi szolgáltatásokról, a környezetvédelemről, a sportról, a fellendülő vállalkozási környezetről, az innovációról, a tudásalapú fejlődésről és a mezőgazdaságról is. Egy egységes szemlélet által kezelt Balaton megteremtése döntően lendíthetné fel az egész magyar tenger gazdaságát

– mutatott rá a szakember, felvetve a ma talán még egy kissé futurisztikusan hangzó borhotelben dolgozó, egyedi képzettségű szakember és a francia tematika alapján kidolgozott, elit szakácsképzés vízióját is.