Itt az ENSZ klímajelentése: durván megváltozik a ma ismert Föld

Az ENSZ, a New York-i klímacsúcs után, megjelentette harmadik különjelentését, mely az óceáni élővilág, illetve a Földön található összes hó- és jégtakaró jelenlegi és várható állapotáról ad jelentést - írja a hvg.hu. A 7000 tanulmány alapján íródott, 104 szerző által szerkesztett jelentés részletesen leírja a partvidékek, sarkvidékek, hófödte magashegységek, jégpajzsok, jéghegyek, gleccserek, tavak és folyók, tartósan fagyott talaj, tenger és óceán sorsát.

A forgatókönyv amerikai katasztrófafilmekbe illő, ha a felmelegedést nem tudjuk a 1,5 Celsius fokos határértéken belül tartani.

"Az óceán a levegőből hőt és a szén-dioxidot nyel el, ám minél jobban “igénybe vesszük” ezt az elraktározó képességét, annál melegebb lesz. Ennek következtében pedig egyre savasabbá válik, a felső rétegében található oxigén mennyisége pedig akár 80 százalékkal is csökkenhet. Ennek következménye az lesz, hogy a tengeri élővilág sokszínűsége mérséklődni fog, ezt pedig mi, emberek például azáltal fogjuk megérezni, hogy nem tudunk majd elegendő halat kifogni. A túlhalászás, a fajok kipusztulása, illetve amiatt, hogy a halak a hidegebb vizek felé kénytelenek vándorolni, a század végére a halászat maximális fogási potenciálja akár 24 százalékkal is csökkenhet" - írják a jelentésben.

Az is problémát jelent, hogy a fajoknak otthont adó hínárerdők és korallzátonyok veszélyben vannak. A hőhullámok okozta korallfehéredés jelentős pusztulást hoz magával. Ezen hőhullámok 84-90 százalékát az ember okozta.

A tengerszint 16 centiméterrel emelkedett az üvegházhatású gázok kibocsátásának eredményeként, ez a változás pedig a jövőben tovább fog erősödni.

2100-ra a tengerszint a mostanihoz képest 84 centivel nőne, azaz várhatóan 1,1 méterrel lenne magasabb (2300-ra már 5,4 méterrel emelkedne meg). A jelentés szerint, ha viszont radikálisan csökkentjük az emissziót - és ez a jó hír -, akkor a tengerszint emelkedése ebben a században körülbelül 43 centire korlátozódna. Az viszont biztos, hogy a szigetországok lakhatatlanná válnának, Málta és Görögország jelentős részét elöntheti a tenger. De nem az egyetlen probléma ezzel: a sós víz beszivárog a talajba és az ivóvízbe, ami a mezőgazdaságot és vízbiztonságot is fenyegethet. Nem beszélve arról, hogy a ciklonok hevesebb esőzéseket és erősebb szeleket hoznak, az aszály-özönvíz skála pedig egyre szélsőségesebbé válik.

A felmelegedés következtében a grönlandi és az antarktiszi jéglemezek olvadnak, ezáltal pedig évente több mint 400 milliárd tonna víz keletkezik. Az Északi-sarkvidék hóval borított területe nyaranta alatt több mint 13 százalékkal csökken, ha a felmelegedés mértéke eléri a 2 fokot, akkor várhatóan néhány nyár után teljesen eltűnik a jég- és hótakaró erről a területről.

A jelentés azt írja, hogy az a probléma, hogy "az olvadás egy öngerjesztő folyamat, mert minél kevesebb a bolygónkon a hó- és jégtakaró, annál kevesebb az olyan fehér felület, amely visszaverné a Nap meleg sugarait a világűrbe, fokozódva ezzel a klíma további melegedését és a jég gyorsabb iramú eltűnését."

Ahogyan azt írják, "1900 óta az alpesi gleccserek tömege nagyjából a felére csökkent, és a zsugorodás tempója gyorsul az 1980-as évek óta. A klímajelentés szerint a gleccserek a tömegük több mint egyharmadát elveszítik a század végére. Ennek eredményeként a téli turizmus meg fog változni az ebből élő alpesi falvakban, sípályák zárhatnak be, a hegyvidéki régiókban a gleccserek vízellátása pedig előbb tetőzni fog, de a század vége előtt csökkenni kezd majd." Az Alpok “Európa víztornyaiként” funkcionál, a kontinens fő folyóit, a Rajnát, a Rhône-t, a Pót és a Dunát táplálják. Ha rohamosan olvad el a hó és a jég a lánchegységben, akkor

ez a folyók vízhozamát is befolyásolni fogja, árvízek lehetnek télen és fokozottabb aszályos időszakok nyáron.