Egyre több magyar dolgozik: zsugorodik a közszféra, növekszik a magánszféra

Az előző 3 havi átlaghoz képest 7 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 26 ezer fővel 4.676 millióra növekedett. Ezzel párhuzamosan a fenti időszakban 0.1%-kal 3.4%-ra nőtt a munkanélküliségi ráta, annak köszönhetően, hogy egyre többen térnek vissza a magyar munkaerőpiacra és erőteljesen zajlik a közfoglalkoztatás leépítése is.

A munkanélküliek száma 2 ezer fővel nőtt az előző 3 havi átlaghoz, míg 8 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 75.3%-a dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73.2%-os átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79.9%-os rátájának eléréséhez. A foglalkoztatottak száma a közszolgáltatások kivételével minden ágazatban bővülést mutatott 2019. II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest.

A feldolgozóiparban 4 ezer, az építőiparban 2 ezer új munkahely keletkezett, a mezőgazdaság területén 8 ezer, a piaci szolgáltatások területén pedig 33 ezer új állás jött létre. A közszolgáltatások területén 2 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon. A munkanélküliség jelenleg látott, nyári szezonban nem megszokott minimális növekedése annak köszönhető, hogy egyre többen térnek vissza a magyar munkaerőpiacra és erőteljesen zajlik a közfoglalkoztatás leépítése is.

Jól láthatóan a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, habár a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal.

Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság. Az ok e jelenség mögött - a még mindig jelenlévő feketefoglalkoztatás mellett -, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon, vagyis szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a hazai munkaerőpiacon.

A munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából is.

Továbbá a foglalkoztatás bővülésének ez a stagnálás közeli helyzete mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a nettó nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása. Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján – illetve pl. az IT szektorban már közel meg is valósult –, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ezt megközelítő ütem várható.

Kiváltképp, ha a jelenlegi ütemben folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések, valamint egy érdemibb munkavállalói adócsökkentés is tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot illetve egy esetleges forinterősödés is segíthetné a bérek relatív közelebb kerülését. A munkaerőhiányos állapot ebből következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek. De ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre hatékonyabb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes, munkaerőt kiváltó beruházásokkal – ahogy az látszik is a beruházási adatokból –, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét tovább növeli a következő években.