Jócskán felülmúlta a várakozásokat a hazai GDP: hihetetlenek a számok!

A növekedéshez a legnagyobb mértékben az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá, noha az ipar és az építőipar növekedése jelentősen lassult az első negyedévhez képest – derül ki a Takarékbank elemzéséből.

A gazdasági növekedés motorja a kétszámjegyű bérdinamika miatt növekvő fogyasztás, valamint a szinte minden területen jelentkező beruházási boom. A beruházásokat nem csupán az uniós források húzzák, hanem a lakás-, iroda-, szálloda, ipari-, logisztikai beruházások, valamint a soha nem látott mértékű működőtőke beáramlás, az idén eddig mintegy 1220 milliárd forintnyi beruházásról született döntés a tavalyi 1380 milliárd forint után.

Ennek köszönhető, hogy az év első felében a hazai ipar teljesítménye látványosan elvált a német, valamint általában az európai iparétól, köszönhetően a folyamatosan üzembe lépő új egységeknek, valamint új gépkocsi modellek hazai gyártásának, amelyek így ellensúlyozták a kifejezetten gyenge külső keresletet.

A második negyedévben jelentősen lassult az építőipar kibocsátása , részben a magasabb bázis, részben pedig az igen kedvezőtlen időjárás hatására, ami átmeneti lehetett, így az építőipar ismét lendületet kaphat a kifejezetten magas szerződés állományoknak és a következő években is várhatóan érkező, akár tízezer milliárd forintos megrendeléseknek köszönhetően. A csapadékos időjárás azonban érdemben javíthatta a mezőgazdaság kilátásait az év eleji borús előrejelzésekhez képest.

A családvédelmi akcióterv és a gazdaságvédelmi akcióterv is lökést adhat a gazdaságnak a második félévben, amelyek ellensúlyozhatják a külső környezet negatív hatásait, így csak fokozatos lassulás várható, éves átlagban pedig a GDP növekedése elérheti a 4,8%-ot a tavalyi 4,9% után. Bázishatások, lassuló, de továbbra is magas bérdinamika, valamint a romló külső kilátások miatt a növekedés jövőre 3,7%-ra lassulhat, amit támogat a szőkő- és munkanaphatás is, mivel jövőre négy munkanappal lesz több az idei évhez képest.

Messze felülmúlta a hazai GDP növekedése a 4,4%-os román, az 1,9%-os szlovák, valamint a 2,7%-os cseh növekedést, egyúttal kifejezetten erős felzárkózásra utal, mivel az előzetes adatok szerin az euró-övezeti növekedés csupán 1,1% volt a második negyedévben, így fennmaradt a négy százalékpontos növekedési előnyünk.