Ebben a régióban kereshetsz a legtöbbet: Pest megye fel sem fér a dobogóra

Miközben néhány megyében már teljesen megszűnt a munkanélküliség, addig több helyen még nagy probléma az állástalanság. Ez a kettősség a kereseti viszonyokban is megjelenik, habár kétségtelen, hogy az ország minden területén jelentősen nőnek a bérek. Viszont a gyengébb megyék kereseti felzárkózásáról egyáltalán nem beszélhetünk, már csak azért sem, mert a munkaerőhiány inkább az ország nyugati és középső részét érinti, ez pedig hajtja felfelé a béreket. Keleten inkább a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus emelése a meghatározó a bérek növekedésében.

Ha a megyei bontást nézzük, akkor Győr-Moson-Sopronban lehet a legtöbbet keresni, bruttó 334 ezer forint volt az átlag az idei első három negyedévben a KSH adatai alapján. A dobogó második fokára Komárom-Esztergom és Fejér kerülhetett fel, egyaránt 317 ezer forintos fizetéssel, a harmadik pedig Heves lett 301 ezer forintos bruttóval.

Az ország többi részében 300 ezer forint alatt volt az átlagkereset, és volt két megye, ahol a 250 ezret sem lehetett elérni. Békés 241 ezres bruttóval került az utolsó előtti helyre, a messze legalacsonyabb fizetést pedig Szabolcs-Szatmár-Beregben kapták a dolgozók, 227 ezer forintot. A keleti megyék kereseti leszakadásában szerepet játszik, hogy a közfoglalkoztatottak száma jellemzően ezekben a térségekben magas, ez pedig lefelé húzza az átlagkeresetek alakulását.

Ha Budapestet külön „megyének tekintjük”, akkor annyiban lesz más a helyzet, hogy a főváros egyből a lista élére kerül, 406 ezer forintos fizetéssel. Érdekesség, hogy amíg Budapest kiemelkedik, addig Pest megye már nem teljesít olyan jól: itt 294 ezer forint a bruttó átlagkereset.

De mennyi pénzt tehetnek zsebre ebből a munkavállalók? A bruttó és a nettó kereset közötti különbség az elmúlt években az adócsökkentések hatására mérséklődött, de a pénz egyharmadát továbbra is beszedi az állam. Így Budapesten 271 ezer forintos nettó adódik, a megyék rangsorát pedig Győr-Moson-Sopron vezeti 222 ezerrel. Komáron-Esztergom és Fejér 216 ezerrel áll a második helyen, Hevesen pedig 200 ezer a nettó. A lista végén Nógrád (167 ezer), Békés (160 ezer) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (151 ezer) helyezkedik el. Látható tehát, hogy komoly regionális különbségek vannak, Budapesten csaknem kétszer akkora a bér, mint a leggyengébben teljesítő megyékben.

A jó hír az, hogy az alacsonyabb keresetű megyékben is dinamikus növekedést láthatunk, egy év alatt ugyanis mindenhol 10% feletti keresetnövekedést mért a KSH. Sőt, a jobbára alacsony keresetű megyékben 11% körüli, míg a fejletlenebbekben többségében 12-13%-os bérnövekedést láthattunk, ami azt jelzi, hogy ha nagyon lassan is, de szűkül a különbség. Vas, Tolna és Zala megye 11% alatti bérnövekedést mutatott fel, míg Fejér, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém 13% feletti növekedést ért el.