Már szinte uniós árakat fizetünk a boltokban: de hol vannak a külföldi bérek?

Magyarországon az elmúlt tizenhat évben jelentős felzárkózás ment végbe mind árak, mind bérek terén. 2010-ben az árak az EU átlag 59%-án álltak, míg a bérek 32%-on. 16 év alatt az árak elérték az EU átlag 72%-át, miközben a bérek 49%-ra ugrottak.

Az elmúlt öt évben az élelmiszerek és az üzemanyagok árai különösen gyorsan emelkedtek a világpiaci sokkok és az előző kormány nem hatékony válságkezelése (kiskereskedelmi különadó, árstop, kötelező akciók, árrésstop stb.) miatt. Emellett persze a rendszerváltás óta tartó gazdasági felzárkózás is az árak uniós szinthez való közeledését okozta.

Az EU átlagos árszintjéhez képest 2025-re az élelmiszerek 95%-ra, az alkohol és dohánytermékek 87%-ra, a bútorok és készülékek 89%-ra, míg a lakhatás és a rezsikiadások 67%-ra emelkedtek. Utóbbit nagy mértékben árnyalja, hogy a rezsi árszínvonala a különböző támogatások következtében a 2010-es 90%-ról 38%-ra esett vissza, vagyis a lakhatási költségek drasztikusan emelkedtek.

A legnagyobb árfelzárkózás a szolgáltatások körében ment végbe, ami elsősorban a gyors bérnövekedésre vezethető vissza. A szabadidő- és kultúra 14 százalékponttal, az oktatás 31 százalékponttal, míg a turizmus 33 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz.

A kommunikációs főcsoport – így a telefon, a televízió és a kapcsolódó szolgáltatások – árszínvonala a részben 27%-os áfa miatt már 2010-ben elérte az uniós átlagot. Ez a mutató 2025-re az EU-s szint 96%-ára mérséklődött.

Bár az idén nagyot erősödő forint visszafogja a hazai áremelkedést, a felértékelődés miatt a relatív magyar ár- és bérszínvonal is közeledik az EU-s átlaghoz, hiszen ugyanaz a forintos ár vagy fizetés már több eurónak felel meg. A külföldre utazó turisták tehát az élelmiszereknél találkozhatnak esetenként olcsóbb termékekkel, a szolgáltatások – az árnövekedés ellenére – továbbra is jóval olcsóbbak hazánkban.

Összességében 2010 és 2025 között a magyar bérek gyorsabban zárkóztak fel az uniós átlaghoz, mint a hazai árak, ami érdemi vásárlóerő-növekedést eredményezett. Miközben a relatív felzárkózásunk szemmel látható, régiós versenytársaink az előző másfél évtizedben sokkal jobban teljesítettek nálunk. Így fordulhat elő, hogy hazánk az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.