Súlyos kibertámadás érte a Magyar Államkincstárat: rengeteg magyar érzékeny adatai szivárogtak ki - ide vezetnek a szálak

A kár mértékét egyelőre csak találgatni lehet, a MÁK ugyanis hallgat az informatikai rendszereit ért támadásról, és a sajtó megkereséseire sem reagál. Így azt sem tudni, hogy a támadók kértek-e váltságdíjat az adatok feloldásáért. A kincstár rendszerei jelenleg is csak korlátozottan működnek. A helyreállítást a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI) végzi, az incidenst pedig jelentették a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH). Kiberbiztonsági szakértők szerint a történtek informatikai szempontból kifejezetten súlyos hiányosságokra utalnak.

A kiszivárgott elemzések szerint a behatolás egy könnyen elkerülhető hibára vezethető vissza, az üzemeltetők ugyanis elmulasztották egy ismert szoftveres sebezhetőség javítását. Ezen a "nyitott ajtón" keresztül a hackerek távoli hozzáférést szereztek, majd megszerezték a központi beléptetőrendszer főadminisztrátori jogosultságait. A hálózat mélyén található, elavult és gyenge jelszavakkal védett adatbázisokat pillanatok alatt feltörték, majd zsarolóvírussal titkosították, így a kincstár számára jelenleg hozzáférhetetlenek a saját adatai. Az adatokat most korábbi biztonsági mentésekből próbálják helyreállítani.

A megszerzett mesterkulcsokkal a támadók szinte korlátlan hozzáférést kaptak. Nemcsak az agrártámogatások, a nyugdíjak és a családtámogatások adataihoz jutottak hozzá, hanem a kincstári számlavezetésbe nemrég bevont önkormányzatok adataihoz is. Szakértők hangsúlyozzák, hogy bár a hackerek a legbelső adatbázisokig is eljutottak, ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül pénzt tudnának utalni vagy mozgatni. A lakosságra és az intézményekre nézve a valós veszélyt a kifizetésekben keletkező fennakadások, illetve az érzékeny adatokkal való visszaélés, például a célzott adathalászat jelenti.

A felelősség hárítása már megkezdődött. A MÁK hivatalosan orosz szerverekről induló támadásról beszél, ami kényelmes magyarázat lehetne, hiszen egy profi, államilag támogatott hibrid kiberincidens elhárítása túlmutat a kincstár képességein. Ugyanakkor 2026 augusztusának első hétvégéjén a ByteToBreach nevű, valószínűleg algériai kötődésű hackercsoport a darkneten már eladásra is kínálta az Államkincstárból lopott adathalmazt. Az "orosz szál" erőltetése így leginkább arra szolgálhat, hogy elfedje a belső IT-vezetés és a milliárdos szerződésekkel megbízott beszállítók mulasztásait, valamint az elavult infrastruktúra hiányosságait.

A probléma nem előzmény nélküli, az Állami Számvevőszék ugyanis már 2019-ben felhívta a figyelmet a nyugdíjbiztosítási rendszerek átvételekor fennmaradt adatvédelmi kockázatokra. A korábbi belső utasítások is figyelmeztettek a külső informatikai szolgáltatóktól való túlzott függőségre. A rendszerek fejlesztését és karbantartását évek óta egyetlen cég, a New Age Software Kft. végzi, amellyel a MÁK legutóbb idén júliusban kötött egy 150 millió forintos szerződést. A rendszerek sebezhetőségének valódi megszüntetéséhez a jelenlegi gyakorlat és a felelősök lecserélésére, valamint megfelelő szakmai kompetenciák bevonására lenne szükség, a kormány azonban eddig nem lépett az ügyben.