Erre se sokan számítottak: ezermilliárd forinttal nőtt a költségvetési többlet, ezt hogy hozták össze?

Július végéig az államháztartás központi alrendszere 2857,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 67,7%-a. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 2773,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 126,8 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 211,0 milliárd forintos hiányt mutattak.

Az év eddig eltelt részében áprilisig magas hiány, azt követően azonban többlet alakult ki az egyes hónapokban. Az első négyhavi hiány elérte a 3849,8 milliárd forintot, amely 919,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezzel szemben a május-július havi többletek összege 991,9 milliárd forint volt, mely 847,8 milliárd forinttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

2026. júliusban a központi alrendszer többlete 524,3 milliárd forint volt, ami 537,1 milliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A tavalyi év azonos időszakánál kedvezőbb egyenleg elsősorban a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetéseinek egyéb bevételekkel konszolidált, mintegy 300 milliárd forintos csökkenéséből adódik. A kedvezőbb egyenleg irányába hatott továbbá az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 109 milliárd forintos csökkenése és az adó- és járulékbevételek mintegy 157 milliárd forintos emelkedése is. Az első 7 havi hiány alakulását, a nagy összegű júliusi szufficit mellett számos kiadási többlet determinálta.

Meghaladták a tavaly július végi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások. A nyugellátásokra és a nyugdíjszerű ellátásokra (a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt) összesen 4900,3 milliárd forint, míg a gyógyító-megelőző ellátásokra 1786,8 milliárd forint került kifizetésre.

A költségvetésnek július végéig 299,7 milliárd forint összegű lakáscélú kiadása keletkezett, amely jelentős növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mindezeken felül az állami beruházási fejezet kiadásai is közel 100 milliárd forinttal lettek nagyobbak az előző év azonos időszakánál. Az eltérést elsősorban egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozták.