„Kollégát nem eszünk meg!” – Elképesztő kulisszatitkokat árult el a filmes állatkoordinátor

A Gödöllői Kutyasport Központban ma már több mint 300 állat él, többségük mentett állat. A kutyák, macskák, baromfik, madarak vagy akár tevék nemcsak filmekben szerepelnek, hanem gyermekprogramokon és bemutatókon is részt vesznek, így folyamatosan "edzésben" maradnak. Az elmúlt évtizedekben számos magyar és nemzetközi produkcióban dolgoztak. A legnagyobb kihívások között említette a Fehér Istent, ahol egyszerre 200 kutya mozgását kellett összehangolni, illetve a Szárnyas fejvadászt, amelyhez egy menhelyről érkezett kaukázusi juhászkutyát készítettek fel. Erről meséltek a Pénzcentrum CashTag legújabb adásában.

Halász Árpád a videóban hangsúlyozta, hogy náluk a legfontosabb főszabály, ami alól nincs kivétel: „kollégát nem eszünk meg. Hiába liba, kacsa vagy csirke dolgozik egy filmben, ő már kolléga.” Hozzátette, az állatokkal kizárólag pozitív megerősítésen alapuló tréninggel dolgoznak, és ha egy filmes kérés veszélyes lenne vagy nem illeszkedik az adott faj természetes viselkedéséhez, inkább visszautasítják a felkérést.

Ilyen például, ha egy kutyának víz alá kellene merülnie, vagy olyan körülmények között kellene dolgoznia, amelyeket egyszerűen nem viselne jól. Ilyenkor inkább visszautasítják a feladatot, mintsem veszélybe sodorják az állatot. A koordinátor szerint sok rendező internetes videókból indul ki a film állatszereplőinek szereptervezésénél, ahol egy-egy különleges mutatvány látható, ezek azonban rendkívül ritka esetek. Attól, hogy egy állat egyszer képes volt valamire, még nem lehet biztonságosan és ismételhetően reprodukálni ugyanazt egy többmilliós filmforgatáson.

Nem minden állatot lehet betanítani

Bár elsőre a kutyák jutnak eszünkbe, amikor filmes állatszereplőkről van szó, a produkciók ennél jóval változatosabb feladatokat adnak. Halász Árpád szerint a Tyúk című film volt az egyik legkülönlegesebb projektjük: 15 teljesen egyforma tyúkot vásároltak, majd mindegyiket "castingolták". Táblázat készült arról, melyik szeret felugrani, melyik marad nyugodtan egy helyben, vagy éppen melyik reagál jól az emberekre. A végén nyolc madarat választottak ki, amelyek két hónapra Görögországba utaztak forgatni. Az állatkoordinátor szerint ilyenkor nem ugyanazt tanítják meg minden állatnak, hanem azt keresik, hogy melyik mire alkalmas természetes adottságai alapján.

Azonban nem minden állatot lehet a klasszikus értelemben betanítani. Halász Árpád egy korábbi forgatás példáját idézte fel, amikor egy póknak kellett lemásznia a falon, megállnia egy adott ponton, majd visszafordulnia. A jelenetet nem tréninggel oldották meg, hanem apró légáramlatokkal: egy szívószál segítségével finoman megfújták az állatot, így pontosan ott állt meg, ahol a kamera előtt kellett. A koordinátor szerint sokszor nem a tanítás, hanem az adott faj viselkedésének ismerete a siker kulcsa.

Sokszor hónapokkal a forgatás előtt elkezdődik a munka

A forgatásokra történő felkészülés már bőven a film előtt elkezdődik, ha szükséges, heteken vagy akár hónapokon át gyakorolják az állatokkal a feladatot és gyakran több "dublőr" állattal is dolgoznak arra az esetre, ha valamelyikük elfáradna vagy megijedne a forgatáson.

Az állatkoordinátor szerint az is sokat számít, hogy a filmes stáb mennyire tartja magát az előzetesen egyeztetett tervhez. Ha a forgatás napján változnak a kamerabeállítások vagy teljesen új feladatot kérnek az állattól, azt már sokkal nehezebb kezelni. Éppen ezért fontos, hogy a koordinátorokat minél korábban bevonják az előkészítésbe, így még a forgatás előtt kiderülhet, ha egy elképzelés nem megvalósítható.

A teljes beszélgetésben Halász Árpád arról is mesél, hogyan vált állatkoordinátorrá, milyen kulisszatitkok rejtőznek a legismertebb filmes állatszereplők mögött, és miért tartja fontosnak, hogy a szakma nagyobb elismerést kapjon a filmiparban.