Megdöbbentő bizonyítványt kapott Magyarország: hivatalosan is a lista legvégére kerültünk az EU-ban

Frissültek az Európai Unió tagországainak GDP- és fogyasztási adatsorai, amelyek közül ezúttal a háztartások fogyasztási szintje került a fókuszba. A 2025-ös adatok szerint a magyar háztartások végső fogyasztása az uniós átlag 73 százalékán állt, ami Lettországgal holtversenyben az utolsó helyet jelenti a tagállamok között.

A rangsor képe az előző évhez képest nem változott érdemben, ugyanakkor a kisebb elmozdulások Magyarország szempontjából kedvezőtlen irányt vettek. 2024-ben még Lettország volt a sereghajtó 72 százalékkal, míg Magyarország Bulgáriával együtt a 73 százalékos szinten az utolsó előtti helyen állt. 2025-re azonban a bolgár és a lett mutatók javultak, így Magyarország a rangsor végére került.

A magyar relatív fogyasztási szint a fejlettségi mutatókhoz viszonyítva is alacsonynak számít. A jelenség mögött több szerkezeti tényező áll: a magas beruházási ráta, amely a GDP-ből arányosan kevesebb forrást hagy a fogyasztásra, valamint az is, hogy a lakossági hitel- és importfogyasztás nem pörgeti érdemben a vásárlásokat. Mindez a jövedelmi szintekkel együtt összességében visszafogja a háztartások fogyasztási lehetőségeit.

A régiós összevetés ugyanakkor azt mutatja, hogy lenne tér a felzárkózásra. Lengyelországban a háztartási fogyasztás már az uniós átlag 88 százalékán áll, megelőzve Litvániát (87 százalék) és Szlovéniát (86 százalék).

Az Eurostat által használt mutató, az úgynevezett egyéni fogyasztás (AIC) a háztartások végső fogyasztását méri, amely nemcsak a közvetlen vásárlásokat, hanem a természetbeni juttatásokat – például az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat – is tartalmazza. Emiatt az AIC-t gyakran használják a jóléti szint egyik közelítő mutatójaként, bár önmagában nem tekinthető tökéletes életminőség-mérőnek.

A fogyasztási adatok alapján az EU-ban továbbra is a német, holland és osztrák háztartások állnak az élen. Az egy főre jutó GDP alapján vizsgált fejlettségi rangsorban pedig Luxemburg és Írország vezet, őket Hollandia, Dánia és Ausztria követi.

Magyarország a 27 tagú Európai Unióban 2025-ben a 23. helyet foglalta el az egy főre jutó GDP (PPS) alapján, az uniós átlag 76 százalékával. A rangsorban mögöttünk Bulgária, Görögország, Lettország és Szlovákia található, míg Románia és Horvátország megelőzött bennünket az elmúlt években. Az adatok összességében azt mutatják, hogy Magyarország az uniós csatlakozás óta több pozíciót is veszített a relatív fejlettségi rangsorban.