Ennek sok vásárló örülhet: nagy változás jöhet az élelmiszeráraknál

A hazai élelmiszerpiacon jelenleg nem látható olyan folyamat, amely újabb árrobbanást vetítene előre – erről beszélt Raskó György. A szakember szerint az élelmiszer-infláció emelkedése sem valószínű rövid távon, ami kedvező környezetet teremthet egy átfogó piaci és szabályozási átalakításhoz.

Ugyanakkor nemzetközi kockázatok továbbra is fennállnak: ha a Közel-Keleten, különösen a Hormuzi-szoros térségében eszkalálódik a helyzet, az középtávon ismét jelentős drágulást indíthat el a világpiacon, amely Magyarországon is éreztetné hatását. Ezt részben ellensúlyozhatja a forint erősödése, amely mérsékelheti az importált inflációt.

A szakértő szerint a választások után új helyzet állt elő: megszűnhet az a politikai nyomás, amely az elmúlt években az élelmiszer-kiskereskedelmet érte. Az előző időszakban az ágazatot több intézkedés is sújtotta – a különadók, az árbefagyasztás és a kötelező akciózás jelentősen csökkentette a jövedelmezőséget, egyes esetekben gyakorlatilag nullára.

EZ IS ÉRDEKELHET

Váratlan fordulatot hozhat a kiskereskedelemben a Tisza győzelme: százával nyílhatnak boltok ott, ahol a Fidesz eddig nem engedte

Eltörlik a plázastopot? Csak az egyik szereplő 100 új boltot nyitna – több munkahely, nagyobb verseny, alacsonyabb árak. Mutatjuk, mit jelent ez a pénztárcáknak.

Raskó György úgy látja, hogy ez a modell hosszú távon nem fenntartható, ezért az új kormánynak érdemes lehet tárgyalóasztalhoz ülnie a piaci szereplőkkel. Egy lehetséges kompromisszumos megoldás az lehetne, hogy a kormány kivezeti az árrésstopot, cserébe a kereskedők az alapvető élelmiszerek áfacsökkentéséből származó előnyt átadják a fogyasztóknak.

Az elképzelés szerint az alapvető termékek – például zöldségek és gyümölcsök – áfája akár 5 százalékra is csökkenhetne. Ez az intézkedés már korábban is szerepelt a Tisza Párt programjában, és a szakértő szerint akár már július 1-jétől bevezethető lenne, ha a költségvetési számítások ezt lehetővé teszik.

Fontos ugyanakkor, hogy a jelenlegi rendszert nem lehet egyik napról a másikra kivezetni. A költségvetés számára jelentős bevételt jelentenek ezek az intézkedések, így azok hirtelen megszüntetése komoly pénzügyi kiesést okozna. Emiatt inkább egy fokozatos, akár fél-egy éves átmeneti időszak tűnik reálisnak.

A globális piaci folyamatok is befolyásolják a kilátásokat. A gabonapiacon jelenleg jelentős készletek állnak rendelkezésre, ami visszafogja az árak emelkedését. A következő időszakban így inkább stabil, legfeljebb mérsékelten növekvő árak várhatók.

A magyar termelők számára ugyanakkor kihívást jelent a forint erősödése, mivel ez lefelé nyomja a hazai árakat. Jelenleg a belföldi gabonaárak gyakorlatilag a világpiaci szinthez igazodnak, és nincs olyan exportkereslet, amely ezt érdemben felfelé húzná.

Összességében a szakértő szerint 2026-ban nem várható jelentős áremelkedés a gabonapiacon, és a hazai termelőknek inkább alacsonyabb árszintekkel kell számolniuk. Jelentősebb fordulatot csak egy váratlan geopolitikai esemény hozhatna, amely alapjaiban rengetné meg a globális piacokat.