Szigorúbb szabályok jönnek Magyarországon: új hatóság ellenőrzi majd az akkumulátorgyárakat

A kabinet szeptember 1-jéig részletes jelentést vár a 2023-ban indult, a MOL-csoporthoz tartozó MOHU által működtetett hulladékgazdálkodási koncesszió működéséről. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a 35 évre szóló rendszer megfelelően szolgálja-e a lakosság, az önkormányzatok és a környezet érdekeit, emellett a beruházásokat és a közpénzek felhasználását is átvilágítják.

A jövőben a terület felügyeletét egy újonnan felálló, önálló országos környezetvédelmi főhatóság látja el. Június végéig átfogó ellenőrzési terv készül a legnagyobb kockázatot jelentő ipari létesítményekre, köztük az akkumulátorgyárakra és egyéb veszélyes üzemekre kiterjedően. Ezzel párhuzamosan eltörlik azt a szabályozást, amely lehetővé tette, hogy az akkumulátor-újrahasznosító üzemek helyszínét miniszteri döntéssel jelöljék ki. A beruházásokról a jövőben egységes és átlátható szabályok alapján, nem pedig egyedi politikai döntések mentén határoznak majd  - írta meg a Telex.

Mivel a jelenlegi bírságok elvesztették visszatartó erejüket, a kormány egy szigorúbb, a kiskapukat bezáró környezetjogi felelősségi rendszert dolgoz ki. Az új szabályozás a "szennyező fizet" elvén alapul, így a környezeti károk elhárításának költségeit egyértelműen a károkozóknak kell viselniük. A szigorítás elsősorban az akkumulátor- és vegyipart, a veszélyes hulladékok kezelését, valamint a víz- és talajszennyezéssel járó tevékenységeket érinti.

Mindemellett 2026. szeptember 30-ig átmeneti fakitermelési moratórium lép életbe a legértékesebb védett állami erdőkben és a Natura 2000 területeken. A tilalom ideje alatt a szakemberek felmérik az erdők állapotát, és új természetvédelmi szabályokat dolgoznak ki. A kizárólag a védett területekre vonatkozó korlátozás a hazai lakossági tűzifaellátást nem veszélyezteti.