Óriási lyuk tátong a magyar költségvetésben: és már az is látszik, mi borította fel az egyensúlyt

A részletes adatokból kiderül, hogy az állam februárban 5527 milliárd forintot költött. Ez közel 18 százalékos, 838 milliárd forintos ugrást jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A növekmény jelentős részét, mintegy 600 milliárd forintot a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok elszálló kiadásai tették ki. Ennek hátterében elsősorban a megugró személyi juttatások állnak. Az év első két hónapjában több mint 1410 milliárd forint ment el bérekre és járulékokra. Ez az összeg már tartalmazza a rendvédelmi és fegyveres szerveknek kifizetett "fegyverpénzt" is - közölte a Portfolio.

Emellett szinte minden területen jelentősen nőttek a támogatások. A nem állami felsőoktatás 213 milliárd, a normatív oktatási és szociális finanszírozás 186 milliárd, míg a turisztikai feladatok 86 milliárd forintot vittek el. Látványos a növekedés a lakossági és infrastrukturális támogatásoknál is. A közösségi közlekedés költségtérítése a hétszeresére, 74 milliárd forintra nőtt. A lakástámogatások a kilencszeresükre, 97,5 milliárd forintra ugrottak, a közüzemi szolgáltatások kompenzációja pedig 42 százalékkal emelkedett.

A kiadási oldalt a nyugdíjrendszer is erősen terhelte. Ez a társadalombiztosítási alapok kiadásait 240 milliárd forinttal, vagyis 16 százalékkal növelte meg. A kiadásnövekedés egyik oka a megemelt 13. havi nyugdíj volt, amelyre több mint 533 milliárd forintot fordítottak. Ezen felül az újonnan bevezetett 14. havi nyugdíj első, negyedhavi részletének kifizetése további 133 milliárd forintjába került az államnak.

A mérleg másik serpenyőjében mindössze a kamatkiadások jelentős csökkenése áll. Az inflációkövető lakossági állampapírok után fizetett alacsonyabb kamatoknak köszönhetően ez a tétel a tavalyi 652 milliárd forintról 292 milliárd forintra esett vissza.

Bár a költségvetés bevételei majdnem 12 százalékkal, 3388 milliárd forintra emelkedtek, a bevételi szerkezet aggodalomra ad okot. A vállalatok befizetései alig nőttek, a fogyasztási adók bevételei viszont 5,3 százalékkal csökkentek. Ezen belül különösen fájó pont az általános forgalmi adóból származó bevételek közel 7 százalékos visszaesése. Bár a kormány tagadja, hogy a tavaszi választások előtti osztogatás állna a számok hátterében, a februári adatok kifejezetten feszített költségvetési helyzetet mutatnak.