Kiderült, mire készülhet az MNB: tényleg semmit sem ér valójában Magyarország aranytartaléka?

Mint korábban beszámoltunk róla: újabb 15,5 tonnával, 110 tonnára emelkedett Magyarország aranytartaléka, az MNB folytatta a korábbi tendenciát a növeléssel. A hét elején kiszámoltunk, hogy a mostani tranzakcióval a jegybank az akkori piaci árakon kb. 515 milliárd forintot költhetett aranyra, és a teljes tartalék értéke a keddi árfolyam szerint meghaladta a 3600 milliárd forintot.

De van-e értelme manapság aranyban tartani a nemzeti tartalékokat? Mennyiben befolyásolja az aranytartalék mértéke a befektetők és a hitelminősítők bizalmát? Mi lehet a célja ezzel az egésszel az MNB-nek? Gazdasági szakértőket kérdeztünk a témában.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült, ennyit ér valójában Magyarország aranytartaléka: meddig működne el belőle az állam?

15,5 tonnával, 110 tonnára emelkedett Magyarország aranytartaléka a Magyar Nemzeti Bank bejelentése szerint. Kiszámoltuk, forintosítva mennyit is érne most a hazai aranytartalék.

Bod Péter Ákos: spekulálhat és a lakosságnak üzenhet az MNB

A jegybankok többsége már rég nem aranyban tartja a devizatartalék zömét, hiszen a tömbarany nem igazán alkalmas magára a tartalékfunkcióra: az arany árfolyama eléggé ingadozó; őrizni kell, nem kamatozik, legfeljebb amikor a piaci ár felmegy, akkor értéknövekedés áll be - amikor lemegy, akkor pedig értékvesztés. De ez nagyrészt mindegy, mert a tartalék lényege az, hogy van, és ezzel biztonságot ad. Ha mégis be kell dobnia pénzt a központi banknak, mert hirtelen devizaszükséglet lépett fel, akkor is sokkal praktikusabb a devizaszámláról utalni, nem pedig eladni vagy zálogba tenni az aranyrudat

- magyarázta a Pénzcentrum kérdésére Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök. A világ aranytartalék-ranglistája kapcsán pedig emlékeztetett: nem biztos, hogy a legtöbb arannyal rendelkező jegybankok mostanában emeltek a mennyiségen. Ugyanis, ahol sok van aranyból, ott legtöbbször történelmi ok állhat a dolog mögött, például az előző korokból örökölték.

Az arany árfolyamának alakulása az elmúlt egy évben. Forrás: Pénzcentrum árfolyam oldal

Arra a kérdésünkre, hogy szerinte jó ötlet volt-e most aranyat vásárolni, amikor az árfolyam régen látott magasságokban van, Bod Péter Ákos azt mondta, a közel-keleti háborús hírek hatására ugyan tovább emelkedhet az arany árfolyama, de ha helyreáll a béke, akkor jöhet a visszakorrigálás, bőven a vételi szint alá.

Ebben tehát van egy spekulációs elem. Ezért sem nagyon ajánlják a monetáris arany piacon keresztüli vételét és felhalmozását a jegybankárok

- szögezte le a korábbi MNB-elnök. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor a magyar jegybank miért döntött az aranyvásárlás mellett? Bod Péter Ákos szerint ez inkább a lakosság felé lehet egy üzenet, mintsem valódi tartalékolás.

Az emberek zömének fogalma sincs a jegybanki tartalék portfóliójának mibenlétéről, de el tud képzelni egy nagy halom aranytömböt. Talán belső, lakossági hatása lehet. A hitelminősítők vagy befektetők nem nézik a devizatartalék összetételét, hanem a realatív nagyságát: mekkora például a külső adóssághoz, annak rövid lejáratú hányadához képest

- fogalmazott a jegybank volt elnöke. Mint kifejtette, a tartalékok tekintetében az számít jónak, ha a mobilizálható devizatartalék nagyjából megegyezik az egy évben belül esedékes adóssággal. De korábban népszeű volt azt is közölni, hogy hány havi importra elég a tartalék: azaz, ha valami oknál fogva leállna a valuta beáramlása, mennyi ideig lehetne folytatni az importot - ami kell az ország nyugodt működéséhez.

De ez nem igazán működik: ha baj van, akkor a tőkék kezdenek kiáramlani, nehéz friss hitelhez jutni, bizony akkor jól jön a jó nagy tartalék. 2008-ban nálunk nem volt elég - de nem az aranykomponense volt kicsi, hanem a teljes summa. Akkor jött az IMF hitele, és azzal elhárult a fizetésképtelenség veszélye

- tette hozzá Bod Péter Ákos.

GKI: könnyű veszteségbe szaladni a felhalmozással

Az aranytartalék az ország teljes monetáris tartalékának része, így hasonló a valutatartalékhoz. A különbség a költségekben és a potenciális értékváltozásban van. Az arany tartása költséges (pl. őrizni kell), illetve közvetlenül nem termel hasznot - magyarázta kérdésünkre Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

A valutatartalék jellemzően külföldi állampapírokban van, ami hozamot termel, illetve emiatt őrzési költség sincs. Mivel az állampapírokat jellemzően lejáratig tartja a jegybank, ezért vesztesége nem keletkezhet rajta - még ha a lejáratot megelőzően a piaci árfolyamoknak megfelelően át is kell értékelni a valuta tartalékot is. Az arany tőzsdei termék, jelenleg historikusan magasan áll a jegyzése (tehát drága), de visszatekintve is elég volatilis a piaca. A korábbi hasonló áremelkedést évekig tartó visszaesés, majd stagnálás követte

- hívta fel a figyelmet a szakember. Molnár László szerint összességében az aranytartalék elvesztette a 2 világháború közötti időszakban élvezett megkülönböztető szerepét, sőt, korábban volt olyan jegybank, amely a teljes monetáris aranytartalékát eladta.

A magyar jegybank célja ismeretlen, hacsak nem pillanatnyi hozamszerzés a cél (spekuláció). A befektetői bizalmat nem növeli, igaz, talán nem is csökkenti. A jegybanki tartalékon belül az arany a nehezebben mozgatható tartalék szerepét tölti be, így vészhelyzet esetén kevésbé alkalmas eszköz a válság elhárítására  - különösen, ha éppen akkor mélypontra kerülne az ára. Egy esetben lehet érdekes: ha a nemzetközi tartalékvaluták (dollár, euró) árfolyama összeomlana, de erre ma kevés az esély

- magyarázta a GKI vezérigazgatója, aki szerint a valutatartalék egy részének aranyra váltása tőzsdei spekuláció, azaz az elvesztett hozamokért cserébe az arany árának gyorsabb emelkedésére számíthat a jegybank.

Ha ez bejön, akkor nyereséget realizálhat az MNB, ha az árfolyam esetleg esik, akkor viszont veszteség keletkezik. Ha a horribilis korábbi két évnyi veszteséget nézzük, az aranytartalékon elért esetleg kedvező eredmény a jegybank politikai megítélésén javíthat, érdemi jelentősége nincs

- fogalmazott Molnár László.

Messze a világelittől

Magyarország aranytartaléka a nemzetközi összehasonlításban jelentősen elmarad a világ vezető országaitól. A jelenlegi 110 tonnás tartalékunk messze nem közelíti meg a világelitet, hiszen az Egyesült Államok például 8133 tonnával rendelkezik, Németország 3352 tonnával, míg olyan országok, mint Olaszország és Franciaország is több mint 2400 tonnás aranykészletet tartanak fenn. Magyarország aranya tehát eltörpül ezek mellett, és inkább a kisebb, kevésbé jelentős aranytartalékokkal rendelkező országokhoz sorolható.

Ha megnézzük a ranglistát, Magyarország aranytartaléka olyan országokéhoz hasonlítható, mint Görögország, amely 114 tonnával áll előttünk, vagy Svédország, amely 126 tonnát birtokol. Ugyanakkor Romániához is közel állunk, amelynek aranytartaléka 104 tonna. Érdekes összehasonlítás, hogy Dél-Korea ugyanannyi aranyat tart, mint Magyarország, míg olyan dúsgazdag országok, mint Katar, csupán néhány tonnával rendelkeznek többel.

Európán belül is jelentős különbségek mutatkoznak az aranytartalékok között. Ausztria például 280 tonnát birtokol, míg Lengyelország 377 tonnás aranykészlettel rendelkezik. Azonban vannak olyan országok is, mint Szlovénia és Luxemburg, amelyek aranytartaléka rendkívül alacsony, mindössze néhány tonnát tesz ki. Finnország, Szerbia, Bulgária, Csehország és Szlovákia tartalékai is jóval alacsonyabbak Magyarországénál, ami azt mutatja, hogy a régióban sem feltétlenül mi vagyunk a legkisebb aranykészlettel rendelkező ország.