Hét éve nem látott csoda történhet a hazai árakkal, de egy durva fordulat pillanatok alatt mindent tönkretehet

Januárban már jelentősen, 2,1 százalékra lassult a hazai pénzromlás üteme. Az elemzői várakozások szerint a februári adat még ennél is kedvezőbb lesz. A konszenzus 1,7 százalékos inflációt valószínűsít, ami több mint hét éve a legalacsonyabb érték lenne. A legderűlátóbb becslések azonban az 1,5 százalékot sem tartják kizártnak.

A látványos javulás hátterében elsősorban a bázishatás és a meglepően visszafogott év eleji átárazások állnak. Szintén hozzájárult az eséshez a globális élelmiszer- és energiaárak csökkenése, valamint a februárban még erős forint. Ebben a hónapban a szolgáltatások drágulását jórészt ellensúlyozhatta a ruházati cikkek és a háztartási energia árának mérséklődése. Az élelmiszereknél akár 4 százalékos defláció is elképzelhető.

A szakértők többsége ugyanakkor egyetért abban, hogy a februári adattal valószínűleg elértük az inflációs pálya mélypontját. Egy időre így búcsút inthetünk az extrém alacsony értékeknek. A tavaszi hónapokban már enyhe emelkedés várható, a közel-keleti háború eszkalációja pedig komoly kockázatot hordoz. A tartósan magasabb olaj- és gázárak, párosulva a forint utóbbi napokban látott zuhanásával, egyértelműen felfelé hajtják az árakat.

Bár a hatásokat egyelőre nehéz hajszálpontosan számszerűsíteni, az elemzők borúlátóak. Úgy vélik, érdemben megemeli az éves inflációt, ha a kőolaj hordónkénti ára 80-85 dollár, a gázé pedig 50 euró körül állandósul, miközben a forint a 385-ös vagy annál gyengébb szinten ragad. Bizonyos pesszimistább forgatókönyvek szerint az energiaárak begyűrűzése miatt az év végére az áremelkedés üteme ismét átlépheti az 5 százalékot. Szintén bizonytalanságot okoz a vállalatok árazási magatartása. Kérdéses ugyanis, hogy a cégek – különösen a szolgáltató szektorban – bepótolják-e a következő hónapokban az elmaradt januári áremeléseket.

A megváltozott globális és hazai környezet a monetáris politikát is átírhatja. Bár a várhatóan rendkívül kedvező februári inflációs adat önmagában indokolná az MNB márciusi kamatvágását, a friss geopolitikai feszültségek és a forint gyengülése szinte biztosan megakasztják a monetáris lazítási ciklust. A megnövekedett inflációs kockázatok és a piaci turbulenciák miatt egyre valószínűbb az alapkamat szinten tartása. Így a Monetáris Tanács a hónap végén várhatóan nem csökkenti tovább az irányadó rátát, hanem a kivárás mellett dönt.