Ebben is Európa-bajnokok vagyunk, csak nemigen dicsekedni való: brutális, milyen infláció van Magyarországon

A GKI elemzése rámutat, hogy a hazai fizetőeszköz árfolyamváltozása az évek során egyre erősebben és tartósabban épült be a fogyasztói árakba. Míg a 2010-es évek elején a gyengülés inflációnövelő hatása mérsékelt volt, addig 2022-re ez vált a drágulás egyik legfőbb hajtóerejévé.

A magyar fogyasztói árindex 2010 óta közel a kétszeresére nőtt, miközben az euróövezetben a drágulás mértéke nem érte el a 40 százalékot sem. A két térség közötti különbség egyik fő oka az árfolyamokban keresendő: az euró ára a tizenöt évvel ezelőtti 275 forintos szintről 400 forint közelébe emelkedett. Bár a gyengülő nemzeti valuta javította az exportra termelő vállalatok árversenyképességét, az importált termékek és szolgáltatások drágulásán keresztül jelentős inflációs nyomást gyakorolt a gazdaságra.

A GKI modellszámításai szerint az árfolyamváltozások fogyasztói árakra gyakorolt hatása – az úgynevezett átgyűrűzés – az idő előrehaladtával felerősödött. Míg 2010-ben egy 1 százalékos forintgyengülés csupán 0,2 százalékponttal emelte az inflációt, és ez a hatás 2013-ig tovább csökkent, addig 2018-tól éles fordulat következett be.

A folyamat 2022-ben tetőzött, amikor az átgyűrűzés mértéke elérte a 0,65 százalékpontot. Ennek hátterében az áll, hogy a fogyasztói kosárban jelentősen megnőtt az importtermékek súlya. Fontos tényező az időbeli eltolódás is. A készletek forgási sebessége miatt az árfolyamhatás nem azonnal, hanem jellemzően két-három negyedév késéssel jelentkezik, és hatása nagyjából egy éven át érezhető.

Ez a mechanizmus különösen a 2022-es évben volt látványos. Ekkor a forint gyengülése nélkül a közel 15 százalékosra ugró infláció becslések szerint csupán 8 százalék körül alakult volna. A folyamat azonban kétirányú. 2023-ban a forint erősödése már fékezte a pénzromlást, mintegy 2 százalékponttal mérsékelve a drágulás ütemét, ezzel ellensúlyozva az előző évi leértékelődés áthúzódó negatív hatásait.

A Magyar Nemzeti Bank szigorú kamatpolitikával igyekezett stabilizálni az árfolyamot. A magasabb kamatszint vonzóbbá teszi a forinteszközöket a befektetők számára, az így erősödő valuta pedig csökkenti az importált inflációt. Ez a stratégia az adatok szerint eredményesnek bizonyult. A forint 2025-ös erősödése a 2026-os év első félévében már érdemben, mintegy 2,3 százalékponttal mérsékli az árszintet, ami a januári kedvező inflációs adatokban is tükröződött.