Mindent átírhat a kamatcsökkentés a magyar gazdaságban: erre készülhetünk az MNB lépése után

Az előzetes várakozásokkal összhangban hozott döntés nem érte váratlanul a piaci szereplőket, hiszen a jegybank már decemberben utalt a lazítás lehetőségére. A januári, mindössze 0,3 százalékos havi átárazódás megerősítette, hogy az inflációs nyomás jelentősen enyhült. Ennek köszönhetően februárban az éves mutató akár a 2 százalékos szint alá is süllyedhet. Varga Mihály jegybankelnök a döntést követően hangsúlyozta: a lépéshez a pénzpiaci stabilitás megőrzése és az infláció tartós mérséklődése biztosított teret. A 380-as szint alatt stabilizálódó euró-forint árfolyam szintén kulcsfontosságú tényező volt a kamatcsökkentés időzítésében.

Bár elméletben az alapkamat csökkentése olcsóbb hiteleket és alacsonyabb betéti kamatokat eredményezne, a gyakorlatban ez a hatás jelenleg csak áttételesen érvényesül. A hazai hitelpiacon ugyanis gyenge a monetáris transzmisszió, mivel a lakáshitelek és a vállalati kölcsönök jelentős része államilag támogatott, fix kamatozású konstrukció. A piaci alapú hitelek árazása inkább a 10 éves állampapír-hozamokhoz és a bankközi kamatlábakhoz (BIRS) igazodik. Ezeket a mutatókat a költségvetési helyzet és a nemzetközi kockázatok is erősen befolyásolják. A lakossági jelzáloghitelek törlesztőrészleteit ráadásul 2026 júniusáig a kamatstop védi, így ezen a téren nem várható változás. Érdemi könnyebbségre inkább a rövid futamidejű, változó kamatozású vállalati hiteleknél lehet számítani. A betétek oldalán szintén nem várható drasztikus mozgás, mivel a lakossági megtakarítások zöme látra szóló, eleve nulla közeli kamatozású.

A piac mindenesetre már beárazta a kamatvágási ciklus kezdetét. Az elemzői várakozások szerint márciusban, áprilisban és júniusban is jöhetnek újabb lazítások, amivel év végére 5,5 százalékra mérséklődhet az alapkamat. A jegybank kommunikációja ugyanakkor óvatosabb, nem kötelezték el magukat egy automatikus vágási sorozat mellett. Az elemzői vélemények is megoszlanak: míg egyes szakértők a geopolitikai feszültségek és a választások körüli bizonytalanságok miatt kivárásra számítanak, mások szerint a kedvező inflációs környezet további csökkentéseket tesz lehetővé, hacsak nem történik váratlan piaci sokk.

A forint árfolyamát illetően a csökkenő kamatelőny elvileg kockázatot jelent. A magyar deviza pozíciója azonban a régiós jegybankok – különösen a lengyel és a cseh – agresszívabb lazítása miatt relatíve stabil maradt. Mivel a befektetők többsége már kalkulált az idei évre várt kamatvágásokkal, drasztikus forintgyengülésre nem számítanak. A piac figyelme mostantól egyre inkább az áprilisi parlamenti választásokra terelődik. A befektetői hangulatot jelenleg inkább a politikai kimenetel – az esetleges kormányváltással, illetve a Tisza Párt szereplésével kapcsolatos gazdasági várakozások – mozgatja, mintsem pusztán a kamatpálya alakulása.

Címlapkép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA