Egy felmérésből a 2026-os üzleti várakozások mellett a legjelentősebb HR-kihívásokra is fény derül.
Hoppá! Ekkora drágulásra készülhetnek a magyarok 2026-ban: lesz itt haddelhadd, sokáig nem örülhetünk
Megvannak a végleges inflációs számok: 2025-ben átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, miközben a drágulást továbbra is a szolgáltatások húzták. A friss adatok szerint az infláció már hajszálnyira van a jegybanki céltól, és 2026 elején akár 3 százalék alá is süllyedhet. A kérdés már csak az: meddig maradhat lenn a drágulás mértéke, és mikor jöhet újabb fordulat?
A mai napon, január 13-án a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte a 2025. decemberi inflációs adatokat, ezzel együtt pedig teljessé vált a tavalyi év árszínvonal-emelkedésének képe is.
Mindez összességében mérséklődő inflációt mutat, de az egyes termékcsoportok között jelentős különbségek maradtak.
A szolgáltatások drágulása húzza felfelé az inflációt
A KSH adatai szerint 2025-ben a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Az infláció motorja egyértelműen a szolgáltatási szektor volt, ahol 6,7 százalékos drágulást mértek.
Az élelmiszerek ára 5,3 százalékkal nőtt éves alapon, vendéglátási szolgáltatások nélkül számolva 3,9 százalékkal. A szeszes italok és dohányáruk 6,5 százalékkal, a háztartási energia 6,4 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkeknél visszafogottabb, 2,2 százalékos, a ruházkodási cikkeknél 1,8 százalékos áremelkedést mértek, míg az egyéb cikkek ára alig, 0,4 százalékkal nőtt.
A nyugdíjas háztartások esetében az infláció kissé magasabb, 4,5 százalékos volt.
Közel a jegybanki cél, további csökkenés jöhet
Az Amundi kommentárja szerint az éves adat lényegében megfelel az előzetes várakozásoknak, és hajszálnyira megközelítette a jegybanki inflációs célt. Az árrésstopok, a kedvező bázishatás, a forint erős árfolyama, valamint az európai gáz- és globális olajárak csökkenése a következő hónapokban további érdemi mérséklődést támogathat.
Az elemzők ugyanakkor kiemelték: az év eleji átárazások mértéke kulcsfontosságú lesz a monetáris politika szempontjából, ezért a januári és februári inflációs adatokat fokozott figyelem övezi majd.
Nem a boltok fűtik az inflációt
Az Országos Kereskedelmi Szövetség a Pénzcentrumnak hangsúlyozta: az árak alakulását továbbra is elsősorban a beszállítói áremelések és a világpiaci folyamatok határozzák meg. A szervezet szerint az árak stabilizálódásának feltétele a piaci mechanizmusok természetes működésének visszaállítása és az adminisztratív beavatkozások visszaszorítása lenne, ám még ebben az esetben is idő kell ahhoz, hogy a kereslet- kínálat alapú árazás teljes mértékben helyreálljon.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Mi várható 2026-ban?
2026 elején még erőteljesen érvényesül az a bázishatás, hogy a 2024–2025 fordulóján tapasztalt jelentős ársokk kikerül az éves inflációs mutatóból. Ezt tovább erősíti, hogy a választási évben a kormány várhatóan tartózkodik az év eleji adó- és hatósági áremelésektől, valamint önmérsékletre ösztönzi a nagy szolgáltatókat, különösen a telekommunikációs és pénzügyi szektorban.
Ennek következtében elemzők szerint februárra az infláció szinte biztosan 3 százalék alá csökken, és visszafogott piaci átárazás mellett akár a 2 százalék közelébe is leérhet. Tavasszal azonban kifut egy fontos lehúzó hatás: az élelmiszer-árrésstop. Ez pedig ismét 3 százalék fölé tolhatja az inflációt.
A Magyar Nemzeti Bank decemberi előrejelzése szerint 2026-ban éves átlagban 3,2 százalékos infláció várható, az árindex végig a 2-4 százalékos toleranciasávon belül maradhat, az év második felében inkább annak felső részén.
Jöhet a kamatcsökkentés?
A kedvező inflációs kilátások miatt az MNB decemberben már jelezte a monetáris lazítás lehetőségét. A legoptimistább várakozások szerint akár már az év elején megindulhatna a kamatcsökkentés, ám a decemberi adat inkább semleges ebből a szempontból. Valószínűbb forgatókönyv, hogy a jegybank megvárja az év eleji, hagyományosan intenzív átárazási időszak tapasztalatait, és legkorábban márciusban, az új inflációs jelentés birtokában dönthet a vágásról. Ha az árfolyamatok óvatosságra intik a döntéshozókat, a kamatcsökkentések akár a második félévre is tolódhatnak - értékelik az elemzők.
A fő kockázat továbbra is az, hogy 2025 fordítottja következik be: az év elején biztató inflációs folyamatok után az év második felében a vártnál gyorsabb drágulás indul. Ezt erősítheti az árrésstop kivezetésének hatása, a laza jövedelempolitika, az elhalasztott szolgáltatói áremelések pótlása, valamint az esetleges költségvetési kiigazítások árfelhajtó lépései.
-
Elfogyott a munkaerő? Ilyen szakembereket keresnek most leginkább a cégek
Hiába a versenyképes bér, egyre több pozícióra egyszerűen nincs jelentkező.
-
Negyedik éve piacvezető a Toyota Magyarországon (x)
A Toyota 2025-ben is megőrizte piacvezető helyét Magyarországon.
-
Taxizás stresszmentesen? Mutatjuk a leghasznosabb funkciókat! (x)
Kényelem és biztonság minden út során: fedezd fel a Bolt beépített biztonsági funkcióit!
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







