Gazdasági fordulat készül az EU-ban: Brüsszel kínai mintára szigorít?

Peking éppen ezzel a megoldással vált világgazdasági nagyhatalommá: a külföldi autógyártókat és más vállalatokat kínai partnerekkel való együttműködésre kötelezte, így jutott kritikus szakértelemhez, és így építette ki a mai gazdaságát működtető ellátási láncokat - írja a Politico.

A kiszivárgott tervezet szerint a 100 millió eurót meghaladó külföldi befektetéseket a stratégiai ágazatokban kötelező hatósági vizsgálat alá vonnák. A külföldi befektetők legfeljebb 49 százalékos részesedést szerezhetnének az érintett iparágakban működő uniós vállalatokban. A listán az energiaintenzív iparágak, a zöld technológiák – például az akkumulátor- és napelemgyártás –, valamint az autóipar szerepelnének.

A vegyes vállalatokon túl a külföldi cégeknek meg kellene osztaniuk tudásukat az uniós célok érdekében, miközben a szellemi tulajdonjogok az európai partnereknél maradnának. A külföldi befektetőknek azt is vállalniuk kellene, hogy a vegyes vállalat bevételének legalább 1 százalékát uniós kutatás-fejlesztésre fordítják, és termékeik legalább 50 százalékát az Európai Unióból szerzik be.

A terv komoly hitelességi problémát vet fel. „Éveken át panaszkodtunk a kínai vegyesvállalati követelményekre, most pedig visszafordulunk, és azt mondjuk: tulajdonképpen mi is ugyanezt akarjuk csinálni" – mutatott rá Niclas Poitiers, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet munkatársa. Szerinte a javaslat „jogi szempontból is igen kérdéses", és ellentmond mindannak, amit Európa eddig a nyitott piacok érdekében képviselt.

Nem biztos azonban, hogy a kínai stratégia lemásolása működne Európában. A kínai modell azért bizonyult sikeresnek, mert az óriási belföldi piac hatalmas gazdasági előnyöket ígért a befektetőknek. „Ezt akkor tudod megtenni, ha rendkívül vonzó földrajzi terület vagy – de ha strukturális növekedési problémáid vannak, kétszer is gondold meg, mielőtt újabb adminisztratív terheket vezetsz be" – vélekedett Andreas von Bonin, a Freshfields ügyvédi iroda brüsszeli partnere.

Agatha Katz, a Rhodium Group kutatócég partnere szerint ahhoz, hogy a szigorú feltételek valóban megérjék a külföldi befektetők számára a technológiai előnyök részleges feladását, az Európai Uniónak jóval keményebb importkorlátozásokat is be kellene vezetnie. Bár a Bizottság 2024-ben akár 35 százalékos vámot vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra, ez nem zárta ki a kínai gyártókat az uniós piacról: a pótlólagos vámok mellett is nyereségesek tudnak maradni Európában.

„Nem teszünk elég korlátozást az asztalra ahhoz, hogy rákényszerítsük őket erre. Az európai piac még mindig rendkívül nyitott, és nem látom, miért lennének hajlandóak a kínai vállalatok ilyen szigorú feltételek mellett befektetni" – tette hozzá Katz.