Nem titkolják többé az EU-ban: kimondták a vezetők, komoly hidegháború jöhet az USA-val

Az EU-csúcstalálkozón a 27 tagállam vezetői megkönnyebbülten vették tudomásul, hogy Donald Trump visszavonta a Grönland megvásárlásával kapcsolatos fenyegetéseit és az európai országok ellen kilátásba helyezett vámokat. Ennek ellenére továbbra is óvatosak maradtak, hiszen a kiszámíthatatlan amerikai elnök bármikor megváltoztathatja álláspontját.

A találkozón feltűnő volt, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a nyilvánosság előtt egyetlen szóval sem említette Mark Rutte NATO-főtitkár szerepét a megállapodásban. Ehelyett az EU tárgyalási stratégiájának tulajdonította Trump visszakozását, bár nem részletezte, pontosan miben is állt ez a stratégia.

A csúcstalálkozón egyetértés alakult ki abban, hogy a Grönland-ügy után nem folytatható a korábbi gyakorlat. Friedrich Merz német kancellár kijelentette: "A NATO európai részének képesnek kell lennie önmaga megvédésére", António Costa EU-tanácsi elnök pedig egy "stratégiailag önállóbb Európa" kiépítéséről beszélt.

A Trump által korábban bevezetett vámokkal az EU még valahogy meg tudott birkózni, de Grönland esetleges annektálásának fenyegetését a legtöbben tabudöntésnek érezték Brüsszelben. Ez már nem egyszerű kereskedelmi vita volt, hanem a kontinens területi integritását érintő kérdés, amely felvetette annak lehetőségét, hogy Amerika akár katonailag is felléphet egy NATO-tagállam ellen.

A válsághelyzet előtt az EU fontolgatta a "bazooka" bevetését - ez a kényszerintézkedések elleni eszköz, amely lehetővé tenné amerikai cégek kizárását a közbeszerzésekből, termékek engedélyének visszavonását, vagy akár digitális szolgáltatási adó bevezetését. Trump visszakozása után ez egyelőre lekerült a napirendről.

Ehelyett várhatóan ratifikálják a tavalyi nyáron kötött vámmegállapodást, amelyben az EU szinte minden európai vámot nullára csökkentene, míg az amerikaiak 15 százalékra emelnék sajátjaikat. A Trump és Rutte közötti megegyezés pontos részleteit azonban a csúcstalálkozó résztvevői sem ismerték, csak annyit tudtak biztosan, hogy rakétavédelmi rendszer kiépítéséről és az amerikai katonai jelenlét erősítéséről van szó az Arktiszon.

Az európai vezetők egyre kevésbé hajlandók a behódolásra és a megnyugtatásra. Ehelyett többen is a függőségek csökkentését tartják célravezetőnek - vagyis egyfajta "kockázatcsökkentést" Amerikával szemben, ami korábban csak Kínával kapcsolatban használt fogalom volt.