Most érkezett! Leállt a Barátság vezeték: nem kap rajta kőolajat Magyarország

A Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát január 27-én ért orosz légicsapás súlyosan érinti Magyarország és Szlovákia olajellátását. A Bloomberg jelentése szerint az incidenst követően mindkét irányba teljesen leálltak a szállítások, amit Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter és a szlovák gazdasági minisztérium is megerősített  - jelentette a 24.hu.

Az ukrán tárcavezető felvételeket is közzétett a támadás során megsérült, lángokban álló infrastruktúráról, ezzel cáfolva az esetleges, Ukrajnát terhelő vádakat a szállítások megszakadása kapcsán. Az ügyet ismerő, nevük elhallgatását kérő források a lapnak elmondták: Oroszország februárban sem Szlovákiába, sem Magyarországra nem juttatott el kőolajat a vezetéken keresztül.

Már januárban is jelentős visszaesés mutatkozott: a két ország együttes napi ellátása a megszokott 200 ezer hordóról mintegy 150 ezer hordóra csökkent. Az Erste Bank elemzése szerint a helyzetet tovább bonyolítja a magyar-ukrán viszony elmérgesedése. Ez különösen igaz annak fényében, hogy a magyar kormányfő korábban ellenségesnek minősítette Ukrajnát, miközben az orosz erők fokozzák támadásaikat az ukrán energetikai létesítmények ellen.

A kialakult helyzetben a Mol számára kritikus kihívást jelent az évi 9-10 millió tonnás orosz kőolajimport átirányítása. A vállalat mindössze néhány hétnyi készlettel rendelkezik, szemben Magyarország és Szlovákia kőolajból és kőolajtermékekből álló, 90 napra elegendő stratégiai tartalékával. Amennyiben az orosz források pótlására más beszerzési csatornákat kell igénybe venni, a dunai és a pozsonyi finomítók kapacitáskihasználtsága átmenetileg 70-80 százalékra mérséklődhet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Dunai Finomító a tavaly októberi tűzesetet követően jelenleg is csökkentett, 70 százalékos üzemmódban termel.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán reagált a fejleményekre. Hangsúlyozta: korábban Szlovákiával együttműködve sikerült elérniük a szankciós mentességet az orosz kőolaj vezetékes beszerzésére. A tárcavezető kiemelte, hogy ez a kivétel lehetőséget biztosít a tengeri szállítási útvonal igénybevételére is, amennyiben a vezetékes szállítás akadályba ütközne.

Szijjártó bejelentette, hogy Denisa Saková szlovák gazdasági miniszterrel közös levélben keresték meg Ante Šušnjar horvát gazdasági minisztert az Adria-kőolajvezetéken keresztüli szállítások azonnali engedélyezése érdekében. "Egyetlen ország, így hazánk energiaellátásának biztonsága sem lehet ideológiai kérdés" – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: "elvárjuk a horvátoktól, hogy Ukrajnával ellentétben ne kockáztassák politikai okokból Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát".

A horvát gazdasági miniszter hétfő délután pozitívan reagált a megkeresésre. Bejelentette országa készségét a magyar és szlovák olajellátás támogatására a Barátság kőolajvezetéken keresztüli szállítások kiesése után.

Időközben a bolgár Center for the Study of Democracy kutatóintézet hétfőn publikált tanulmánya új megvilágításba helyezte a tranzitdíjak kérdését. Az elemzés rámutatott, hogy az Adria-kőolajvezetéken keresztül bonyolított, nem orosz eredetű nyersolaj szállításának díjai lényegesen alacsonyabbak, mivel ez az útvonal nem érint háborús területeket, így kisebb biztonsági kockázatot jelent.

Az intézet számításai cáfolják azokat a korábbi állításokat, amelyek szerint a horvát vezetéküzemeltető indokolatlanul magas tarifákat alkalmazna a Mol felé. Az Eurostat adataira támaszkodó elemzés szerint a nem orosz olaj horvátországi tranzitjának költsége közel fele az ukrajnai útvonalon felszámított díjaknak. A kutatás arra is rávilágított, hogy az orosz olajért fizetett tranzitfelár megközelítőleg a háromszorosa lehet a horvát tranzitdíjnak.