Hiába a MOHU visszaváltási díjai, komoly válságba került a hazai műanyag-biznisz: ez lehet az iparág jövője

Az ágazat nagy része 2023 közepén került a Mohu koncessziójába, ami jelentős változásokat hozott. Míg korábban az ipari szelektív gyűjtés versenypiaci alapon működött, a lakossági hulladékkezelést pedig nonprofit állami-önkormányzati társaságok végezték, az új rendszerben a vállalati hulladékkezelés költségei jelentősen megemelkedtek. A bevezetett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) díja Európában a legmagasabb lett, miközben a lakossági díjak változatlanok maradtak. Egy korábbi cikkünkben egyébként nemcsak a hazai, hanem az európai, (a hazaihoz hasonló) negatív trendeket is körbejártuk.

A magyarországi rendszer átalakítása számos problémát okozott: bonyolultabbá vált a hulladékleadás, hiányoztak a zöldhulladékos zsákok, a fővárosi kukások sztrájkoltak, és a palackvisszaváltó rendszer is sok technikai hibával működött. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy teljesülnek-e az EU által elvárt visszagyűjtési és újrahasznosítási arányok.

Az adatok átláthatósága is problémás. Az Egységes Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (EHIR) 2024-es adatai még nem ismertek, az Energiaügyi Minisztérium pedig arra hivatkozva nem adta ki az alapvető hulladékgazdálkodási adatokat, hogy azokat csak kétévente kell az EU-nak jelenteni. A KSH és a Mohu által közzétett adatok között is eltérések vannak.

A KSH adatai szerint 2024-ben a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége a betétdíjas rendszerben visszaváltott csomagolásokkal együtt elérte a 2021-es szintet. Ennek fele biohulladék, a növekedés főként a műanyag és az üveg visszagyűjtésében mutatkozott. Az üveg esetében azonban a növekedés nem pozitív fejlemény, mivel a környezetbarát többutas palackok helyét egyutas csomagolások veszik át.

Aggasztó, hogy az újrahasznosítás aránya jelentősen visszaesett. A KSH adatai szerint 2024-ben a begyűjtött települési hulladéknak csupán 25 százalékát hasznosították újra, szemben a 2022-es 30 százalékkal. Még a betétdíjas rendszer adataival együtt is csak 27 százalékra nő ez az arány.

A Mohu szerint nem volt visszaesés, és folyamatosan fejlesztik a szelektív gyűjtést. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az adatokban a koncesszió indulása óta kevésbé lehet megbízni, és előfordul, hogy a hulladékgyűjtő és -hasznosító vállalatok adatai megkettőzve kerülnek a rendszerbe.

Összességében a koncesszió másfél éve alatt enyhén nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége, az újrahasznosítotté viszont csökkent a lakosság körében. Közben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel szerintük jogtalanul kötöttek 35 éves koncessziós szerződést a Mohuval.