Nekiment az ATM-törvénynek az OTP: „gazdaságilag indokolatlan" ennyi automatát fenntartani

A pénzintézet a Budapesti Értéktőzsde honlapján tette közzé, hogy alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz az ATM-törvény miatt. A beadványt más bankokkal együtt készítették el, a Telex információi szerint az Erste Bank és a Raiffeisen Bank csatlakozott a kezdeményezéshez.

Az OTP álláspontja szerint a jogszabály által előírt kötelezettség gazdaságilag indokolatlan, és aránytalanul korlátozza a pénzintézetek vállalkozáshoz, valamint tulajdonhoz fűződő alapjogait. A bank érvelése alapján a törvény diszkriminatív módon avatkozik be a piaci folyamatokba.

A parlament által áprilisban elfogadott jogszabály értelmében a bankoknak a legkisebb településeken is biztosítaniuk kell bankjegykiadó automaták működését. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a pénzintézetek megállapodjanak az ATM-ek közös telepítéséről és üzemeltetéséről, miközben a településeknek ingyenesen kell megfelelő helyszínt biztosítaniuk. A kötelezettség megszegése esetén a Magyar Nemzeti Bank bírságot szabhat ki.

A jogszabály indoklása szerint "a modern pénzforgalmi infrastruktúra országos lefedettsége hozzájárul a gazdasági aktivitás erősítéséhez, a pénzügyi tudatosság növeléséhez, valamint a digitális és készpénzes fizetési módok közötti egyensúly megőrzéséhez". A jegybanki statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy a hazai bankkártya-használati szokások nem indokolják az ATM-hálózat jelentős bővítését, mivel a készpénzfelvétel mértéke alacsony.

Az OTP szeptemberben már fordult az Alkotmánybírósághoz, amikor más bankokkal együtt a kamatsapkák miatt nyújtott be alkotmányjogi panaszt.