Egyre csak kapja az ütéseket a magyar gazdaság: meddig bírjuk vajon még ezt?

A Standard & Poor's (S&P) legfrissebb elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a vártnál alacsonyabb GDP-növekedés növeli a költségvetési kockázatokat a kelet-közép-európai régióban. A hitelminősítő különösen két országot emel ki: Romániát, ahol a költségvetési megszorítások miatt már csak 0,3 százalékos növekedésre számítanak, valamint Magyarországot, ahol a korábbi 1,5 százalékos előrejelzést 0,8 százalékra csökkentették.

Az S&P elemzése szerint a régió legtöbb országának kilátása pozitív, kivéve Magyarországot, ahol negatív. A hitelminősítő kiemeli, hogy 2025 első felében több régiós országban is lassult a gazdasági növekedés a bizonytalanság, az uniós források lassú lehívása és a német gazdaság problémái miatt. "A vámháborús feszültségek és a geopolitikai fejlemények jelentős bizonytalanságot hordoznak a régió szempontjából" - fogalmaznak az elemzők.

A magyar költségvetésben is kockázatokat lát a hitelminősítő: idén a kormány által tervezett 4,1 százalék helyett 4,5 százalékos, 2026-ban pedig 4,3 százalékos hiányra számítanak. Ugyanakkor az elsődleges (kamatkiadások nélküli) egyenleg tekintetében Magyarország helyzete kedvezőbb, mint a régió több országáé. Az S&P szerint hazánkon kívül csak Szlovénia és Horvátország lehet képes az adósságcsökkentést lehetővé tevő elsődleges egyenleget produkálni 2025-ben és 2026-ban.

Az államadósság alakulása szempontjából is viszonylag kedvező a kép: Magyarországon idén csak kisebb emelkedés várható, jövőre pedig ismét csökkenő pályára állhat az adósságráta, miközben a régió több országában emelkedéssel számol a hitelminősítő.

Komoly kockázatként jelenik meg az uniós források felhasználása. Az S&P kiemeli, hogy a helyreállítási alap (RRF) forrásainak lehívásában Magyarország jelentősen elmarad a régiós átlagtól: "Átlagosan a vizsgált országok a nekik járó RRF-források mindössze harmadához jutottak hozzá eddig, de ezt az átlagot Magyarország jelentősen rontja a maga 9%-os arányával." Összehasonlításképpen: Bulgária 24 százalékon áll, Szlovákia és Lettország pedig már több mint 50 százalékhoz hozzájutott.

A hitelminősítő figyelmeztet, hogy a régió jegybankjainak óvatosnak kell lenniük a monetáris politika alakításában. A feszes munkaerőpiac, a devizaárfolyamok volatilitása és az energiaárak alakulása is kockázatokat hordoz.

Időközben a magyar kormány is dolgozik friss makrogazdasági előrejelzésén, mivel a 2025-re tervezett 2,5 százalékos GDP-növekedés már irreálisnak tűnik. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői szerint az idei növekedés egy-két százalékos lehet, a második negyedéves adatok még stagnálás körüli állapotot mutathatnak, majd az év második felében fokozatos élénkülés várható.

A legfontosabb kérdés, hogy a növekedési kilátások romlásának költségvetési hatásait hogyan kezeli majd a kormány. Eddig azt hangsúlyozták, hogy a gyengébb növekedés nem okoz akkora kiesést az adóbevételekben, hogy módosítani kelljen a költségvetési célon, de az elemzők többsége szerint a 4,1 százalékos deficitet nehéz lesz tartani.

A nagy hitelminősítők ősszel újabb felülvizsgálatot terveznek Magyarország esetében. Különösen az S&P lépésére figyelnek majd sokan, hiszen náluk mindössze egy fokozattal vagyunk a befektetésre ajánlott kategória határa felett, negatív kilátással. Egy esetleges leminősítés a befektetésre nem javasolt kategóriába sorolná az országot.

Egy hiteles makrogazdasági pályával megalapozott költségvetési terv segíthet a hitelminősítők Magyarországról alkotott véleményének javításában, akár az esetleges kedvezőtlen lépések megelőzése érdekében is.