Döbbenetes részletek szivárogtak ki a magyar autópálya-biznisztről: 200 milliárdos többletkiadás vár az adófizetőkre?

Az Építési és Közlekedési Minisztérium korábbi határozata értelmében a magántőkealapok által létrehozott koncessziós társaság veszi át az érintett útszakaszok üzemeltetését, miután az eredeti, még 2004-ben  megkötött szerződés 2026 októberében lejár. A tárcavezető a lehetőségek érdemi felmérése vagy nyílt pályázat kiírása helyett az MKIF meglévő szerződésében szereplő opciót hívva le hozta meg döntését, noha erre semmilyen jogi kötelezettsége nem lett volna - írja a G7.

Ha a minisztérium a korábbi üzemeltetővel hosszabbít, a feladat ellátása évente nettó 3 milliárd forintba került volna, de az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt. is képes lett volna évi 3,5 milliárd forintból megoldani a karbantartást. Ezzel szemben az MKIF megbízása 2026-os árakon számolva évente nettó 9,8 milliárd forintot emészt majd fel. A minimális műszaki vagy szolgáltatásbeli eltérések nem indokolják ezt a hatalmas, az alternatívákhoz képest nagyjából háromszoros szorzót.

A döntés valós pénzügyi súlya a szerződés hosszában mutatkozik meg igazán. Míg az eredeti megállapodás 22 évre szólt, az MKIF koncessziója 2057-ig, vagyis 35 évig érvényes. Inflációtól mentes, 2026-os árszinten számolva a koncesszió lejáratáig az 59 kilométeres szakasz üzemeltetése a korábbi partnerrel 89,4 milliárd, a Magyar Közúttal pedig 105,9 milliárd forintot igényelt volna. Az MKIF esetében ez az összeg eléri a 294,2 milliárd forintot, így a miniszteri döntés mintegy kétszázmilliárd forintos pluszterhet ró a magyar adófizetőkre, ami komoly kérdéseket vet fel a közpénzek felelős felhasználásával kapcsolatban.

Az eset rávilágít a hazai autópálya-koncessziós rendszer túlárazottságára is. Az Európai Bizottság még 2024 tavaszán indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a koncessziós szerződések miatt, kifogásolva a túlzottan hosszú futamidőt, valamint azt, hogy a magáncégek érdemi üzleti kockázat vállalása nélkül realizálhatnak jelentős profitot.

Erre a kockázatmentességre utalt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is, aki szerint a koncessziós társaság egyetlen valós kockázatát, az építőipari árak megugrását az állam az infláció elszabadulásakor átvállalta. Bár a kormánynak meg kell várnia az uniós eljárás végét a további lépésekkel, annak elhúzódása miatt az MKIF hamarosan már az M6-os autópálya üzemeltetéséért járó, kiemelkedően magas díjakkal is tovább növelheti a bevételeit és a profitját.