Európai Bizottság: torz a magyar gazdaság, veszélyben a növekedés

A brüsszeli elemzés szerint a magyar gazdasági környezet jelentősen torzult az elmúlt években. A vállalkozásokra kivetett szektorális különadók, a váratlanul bevezetett árszabályozások és a piaci belépési korlátok komoly akadályt jelentenek az új beruházások és az innováció számára.

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 2024-es felmérésére hivatkozva a jelentés kiemeli: "emellett az energiaárak és a munkaerőhiány mellett a 'jövő bizonytalansága' a leggyakrabban említett gátja a fejlesztési döntéseknek."

A Bizottság konkrét példákat is felsorol a piactorzító intézkedésekre: egyes szektorokat célzó adók (cementgyártás, biztosítások, gyógyszeripar), piacra lépési korlátozások (különösen a 400 négyzetméternél nagyobb boltok esetében), valamint az árszabályozás (agrártermékek) alkalmazása. A dokumentum emlékeztet a 2024. szeptemberi uniós bírósági ítéletre is, amely a Spar ügyében kimondta, hogy az élelmiszerek árplafonja mellett bevezetett készlettartási előírások uniós jogba ütköztek - közölte a Portfolio.

A jelentés rámutat, hogy a piaci torzulás nemcsak szabályozási, hanem tulajdonosi szinten is megjelenik. Az állami és "kormánybarát" tulajdonosi körök térnyerése a bankszektorban, a közműveknél és a médiában tovább gyengíti a verseny dinamikáját. Kockázatként értékelik a magas vállalatfelszámolási számot is: az alacsony üzletindítási és túlélési arány, valamint a háromszorosára nőtt csődeljárási gyakoriság 2024-ben az EU-ban is kiugró volt.

A magyar gazdaság kettős szerkezete az innovációs ökoszisztémában is tükröződik: "az innovációs teljesítmény döntően néhány nagy, elsősorban külföldi gyártóvállalathoz kötődik, miközben a hazai kis- és középvállalkozások túlnyomó többsége nem folytat innovációs tevékenységet, és sokan nem is érzik szükségét ennek."

A kutatás-fejlesztési kiadások terén is jelentős az elmaradás: a GDP-arányos K+F kiadások 2023-ban 1,38%-on álltak, szemben az uniós 2,24%-os átlaggal. Különösen aggasztó az állami R&D ráfordítás 0,37%-os szintje, ami nemcsak az EU-átlagtól (0,7%), hanem a régió többi országától is elmarad (Csehország: 0,63%; Szlovénia: 0,64%).

A brüsszeli elemzés szerint az alulfinanszírozottság a tudományos teljesítményt is visszaveti. A magyarországi tudósok publikációinak mindössze 5,9%-a tartozik a világ leggyakrabban hivatkozott, legmagasabb presztízsű 10%-ába, míg az uniós átlag 9,6%. A jelentés az instabil intézményi hátteret is problémának tartja: a kutatóintézeti átszervezések, a megbízható teljesítményértékelés hiánya és az alacsony bérek miatt a kutatói pálya nem vonzó.

A dokumentum kitér a HUN-REN 2024-es belső értékelésére is, amelynek sem módszertanát, sem konkrét eredményeit nem hozták nyilvánosságra. Az átláthatóság hiánya gyengíti a kutatásba vetett bizalmat és nehezíti a tervezhetőséget, ami versenyképességi hátrányt okoz.

A jelentés kiemeli, hogy "a legnagyobb vállalatok közül is csak egyetlen magyar cég szerepel az EU top 800 kutatásra költő vállalata között." Bár a magyar állam GDP-arányosan az egyik legnagyobb összeget fordítja a cégek K+F tevékenységének támogatására az EU-ban, a valódi innováció jelei, például az új szabadalmak száma csökken. Magyarországon 1,1 szabadalom jut minden ezer milliárd forintnyi gazdasági teljesítményre, míg az EU-átlag ennek több mint háromszorosa (3,2).

A digitális infrastruktúra területén kedvezőbb a helyzet: az optikai szálas lefedettség 76,2%, az 5G-hálózat 83,7%. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia bevezetése (7,4%) elmarad az uniós átlagtól (13,9%), és a kkv-k digitális intenzitása is alacsonyabb az EU-átlagnál.

Az innovációs tőke másik nagy korlátja az emberi erőforrás hiánya. A 25–34 évesek közül csupán 32,3% rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a természettudományi, műszaki területen végzett diplomások aránya mindössze 8,4 ezrelék (EU: 17,6). A lakosság mindössze harmada érzi úgy, hogy képes lenne vállalkozást indítani.

A Bizottság megállapítja, hogy nincs átfogó nemzeti stratégia a vállalkozói készségek oktatására, az ilyen képzés pedig szinte kizárólag pénzügyi ismeretekre korlátozódik az iskolai tantervekben. A vállalati innovációt célzó támogatások értékelése és nyomon követése szintén hiányzik, annak ellenére, hogy a Bizottság ezt már 2016-ban javasolta.

A jelentés végkövetkeztetése szerint a vállalkozásbarát környezethez nem elegendő a digitális infrastruktúra és az állami ösztönzők. Kiszámítható jogszabályi háttér, széles társadalmi tudásbázis, nyílt piac és politikai beavatkozástól mentes intézményrendszer nélkül a magyar gazdaság hosszú távon nem lesz képes fenntartható növekedést elérni.