Bekövetkezett, amitől sokan tartottak: így döntött a hitelminősítő Magyarországgal kapcsolatban

Az S&P hitelminősítő megerősítette Magyarország BBB- besorolását a befektetésre ajánlott kategória legalsó szintjén, ugyanakkor a kilátást stabilról negatívra rontotta. Ez azt jelenti, hogy az ország már csak egy döntésre van a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriától.

"A negatív kilátás annak a megfontolásunknak a tükröződése, hogy az elkövetkező két évben növekvő kockázatok fenyegetik Magyarország fiskális (költségvetési) és külső stabilitását a növekvő kereskedelmi protekcionizmus, a gyengülő globális kereslet, a szűkülő tőkebeáramlás és a választások előtti költségvetési lazítás közepette emelkedő kamatkiadások miatt" – fogalmazott elemzésében a hitelminősítő.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben reagált a döntésre, amelyben hangsúlyozta: "A kormány álláspontja szerint ez az értékelés átmeneti, és az év második felében pozitív fordulat várható."

Az S&P figyelmeztetett, hogy a jövőben leminősítéshez vezethet, ha Magyarország költségvetési teljesítménye a vártnál gyengébb lesz, vagy ha fokozódnak a külső nyomások – például kereskedelmi háborúk, jelentős EU-s támogatások visszavonása vagy nem megfelelő monetáris politika révén, amelyek hatással lehetnek a forint árfolyamára és az inflációra.

A hitelminősítő jelentősen rontotta a magyar gazdaság növekedési kilátásait. "Legutóbbi, 2024. október 25-i országjelentésünkhöz képest 2025-re vonatkozó GDP-növekedési előrejelzésünket 3%-ról 1,5%-ra csökkentettük" – írta az S&P, hozzátéve, hogy ez jóval elmarad a kormány középtávú, 3–6%-os céljától.

A kormány előrejelzése is optimistább: az NGM 2024-re 2,5 százalékos, 2025-re pedig 4 százalék körüli növekedést vár, míg az S&P 2026-ra csak 2,5 százalékos, majd a következő évekre 2,3-2,4 százalékos bővülést prognosztizál.

A hitelminősítő szerint Magyarország 73,5 százalékos adósságrátája továbbra is a legmagasabb a régióban, az államháztartási kamatteher pedig 2025-re meghaladja a GDP 4 százalékát, ami az egyik legmagasabb érték az EU-ban. "A költségvetési hiányt 2025-re a GDP 4,5%-ára, 2026-ra pedig 4%-ára becsüljük, szemben a kormány 3,7%-os, illetve 3,5%-os célkitűzéseivel" – áll az elemzésben.

Az S&P külön kiemelte a 2026-os választások előtti költekezés kockázatát. Az NGM erre reagálva leszögezte, hogy nem lesz választási osztogatás, és a kormány továbbra is elkötelezett az erős költségvetési kontroll fenntartása mellett. "A fiskális szigorral összhangban a kormány olyan költségvetéssel tervez, amelynek elsődleges egyenlege – az államadósság után fizetett kamatok nélkül számított jövő évi költségvetési pozíció – egyensúlyi, azaz nullás" – közölte a tárca.

A hitelminősítő úgy véli, hogy Magyarország nem lesz képes lehívni a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásait a 2026. decemberi határidő előtt, ami tartós forrásvesztést jelent az országnak.

Az S&P kritikusan értékelte a magyar politikai helyzetet is: "A kormány által alkalmazott rendkívüli jogrend – amelyet 2020 óta különböző indokokkal hosszabbítottak meg – megerősíti azon véleményünket, hogy a közintézmények közötti fékek és ellensúlyok rendszere továbbra is korlátozott."

A hitelminősítő februárban már figyelmeztetést adott ki, amelyben jelezte, hogy a kormány választások előtti ígéretei kockáztatják a gazdasági egyensúlyt. Akkor példaként említették a legalább két gyereket nevelő nők adómentességét, amely becslésük szerint 916 milliárd forintba kerülne.

Az S&P utoljára 2023 januárjában módosította a magyar besorolást, amikor egy fokozattal minősítette le az országot a jelenlegi, BBB- szintre.