Fontos mutató érkezett a magyar gazdaság állapotáról: máris újra lejtőre kerültünk?

A GKI üzleti bizalmi indexe októberben nem változott szeptemberhez képest. A stagnálást mutató összképen belül azonban az egyes ágazati várakozások alakulása között érezhetők különbségek. A második őszi hónapban az ipari, és különösen az építőipari várakozások javultak havi összevetésben, ugyanakkor az üzleti szolgáltatók kissé, a kereskedelmi cégek pedig markánsabban pesszimistábbak lettek. Így októberre a kereskedelem vált a legborúlátóbb ágazattá.

A vállalkozások összesített foglalkoztatási hajlandósága a második őszi hónapban sem változott lényegesen szeptemberhez képest – bár az iparban erősödött, míg a szolgáltatások terén gyengült ez a szándék. A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése érdemben javult. Az áremelési tervek csak szerény mértékben emelkedtek, leginkább az üzleti szolgáltatások terén. A termelés, a szolgáltatás jövőbeni bővítése előtt álló legfontosabb akadály a kereslet hiánya (ezt a cégek 55%-a érzékeli). Minden negyedik vállalkozás munkaerőhiánnyal, minden ötödik pedig pénzügyi, finanszírozási problémákkal küszködik. Az alapanyagok és a kapacitások hiánya mindössze a megkérdezettek 6%-át zavarja.

A GKI fogyasztói bizalmi index– a januári-februári jelentős kilengés után – a március-szeptemberi időszakban alig változott. Az októberi 2 pontos csökkenéssel az előző hónaphoz képest e mutató nyolc havi mélypontjára jutott. A lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó várakozást romlónak értékelte szeptemberhez képest, s az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét is romlónak értékelte. A nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése alig változott. A lakosság inflációs várakozása és a munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás sem módosult érdemben az előző hónaphoz képest.

A GKI konjunktúraindexe és összetevői