Nem jött ki a matek: elszámolta magát a magyar kormány, hol az ígért GDP-növekedés?

A tavalyi év során a magyar kormány még 4%-os vagy annál magasabb növekedést remélt, amit áprilisban lefelé módosítottak. A gyenge utolsó negyedéves GDP-adatok és a januári részadatok eloszlatták a gyors felpattanás reményét. Az éves átlagos növekedést befolyásolta az előző év végi teljesítmény, így az áthúzódó hatás kisebb lett. Emellett a lakossági fogyasztás és az export növekedése is elmaradt a várakozásoktól.

Az Európai Bizottság tavalyi 2,4%-os GDP-előrejelzését tette magáévá a kormány, míg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter idén már csak 1,8-2%-os teljes éves várakozásokról beszélt. Az ING elemzése ennél is pesszimistább: mindössze 1,5%-ot prognosztizálnak az egész évre.

A gyenge magyar adatokat főként Németország rosszabb teljesítményével magyarázzák: különösen a két ország feldolgozóiparának és járműgyártási alágazatának vergődése okozott problémát. Az ING szerint májusban havi szinten 1,1%-kal, éves szinten pedig 4,9%-kal csökkent az ipari termelés Magyarországon. A gyenge külső kereslet hozzájárult a kilátások romlásához; a teljes rendelésállomány éves összevetésben 23,9%-kal csökkent.

Ennek ellenére tartós külkereskedelmi többlet várható 2024 folyamán. Májusban például 1 milliárd eurós kereskedelmi többlet keletkezett: míg az export 4,8%-kal csökkent január és május között, addig az import dinamikája elmaradt ettől. Júniusban is hasonlóan magas volt a külkereskedelmi többlet (1,1 milliárd euró), bár az export értéke euróban számolva visszaesett.

Az ING szerint decemberre jelentős mértékben nőhet a folyó fizetési mérleg többlete. Ugyanakkor a lakossági fogyasztás továbbra sem mutat élénkülést; ezt részben az inflációs időszak miatt megjelenő óvatossági motívummal magyarázzák. Májusban mindössze 0,1%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom havi szinten és csak 3,6%-kal éves szinten.

A munkaerőpiacon viszont egyelőre nincsenek problémák: júniusban például javult a munkanélküliségi ráta (4,3%). A bérek növekedése májusban éves szinten gyorsult (14,8%), ami potenciális kockázatot jelenthet az inflációra nézve. Júniusban enyhén csökkent az infláció (3,7%), de hosszú idő után először emelkedett újra a maginflációs ráta. Az ING várakozásai szerint mindkét mutató jelentősen emelkedik majd decemberre.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyitottabbnak tűnik további kamatcsökkentésekre; két további 25 bázispontos csökkentést prognosztizálnak év végére (6,25%). A Fed-helyzet változásai és alacsonyabb inflációs kilátások megnyitották az utat ezek előtt. A kedvezőtlen gazdasági környezet miatt szükséges lenne gazdasági stimulust adni olcsó hitelekkel vagy állami támogatásokkal. Júniusban azonban már jelentős költségvetési hiány volt tapasztalható (108 milliárd forint), így nincs mozgástér ilyen intézkedésekre.

Az ING várakozásai szerint év végére GDP-arányosan akár 5% is lehet a hiány mértéke. A BNP Paribas elemzése szerint már idén átlépheti ez arány akár a GDP 70%-át is.

Az Európai Bizottság javaslatára túlzottdeficit-eljárás indult Magyarországgal szemben júliusban. Ez aggodalomra adhat okot annak ellenére is hogy rövid és középtávon fenntartható marad az államadósság. A forint jelentősen gyengült az euróval szemben; december végére valószínűleg átlépheti majd ezt határt – véli BNP Paribas –, részben államadóssággal kapcsolatos aggodalmak miatt. Összességében tehát számos tényező befolyásolja negatívan Magyarország gazdasági kilátásait: gyenge belső kereslet mellett külső piacokon is nehézségekkel kell szembenézniük vállalatainknak; miközben költségvetési mozgástér korlátozott marad rövid távon.