5 °C Budapest
European Union flags in front of the blurred European Parliament in Brussels, Belgium

Elképesztő drágulás söpört végig Magyarországon: ezzel aligha számolt valaki

2024. február 28. 04:33 3 perc

2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. A GKI cikksorozatban egy-egy mutató segítségével járjuk körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt.

Az árak változásának hatásaival időről-időre szembesülünk. Nő a villanyszámla, drágul a kenyér a boltban, a fodrászunk emeli a tarifáit. Ez teljesen rendben van, amíg mindez alacsony ütemben történik, a fizetések emelkedésével párhuzamosan. A fejlett világban a jegybankok célja a lassú, kiszámítható mértékű árnövekedés fenntartása.

2004 és 2020 között az Európai Unióban az átlagos éves áremelkedés 1% volt. Ezt követően a koronavírus válság miatt kialakult ellátási lánc zavarok szűkítették a kínálati oldalt, felhajtva az árakat. Emellett az európai kormányok válságellenes gazdaságpolitikája is óhatatlanul hozzájárult az infláció emelkedéséhez. Az orosz-ukrán háború nyomán kibontakozó energiaválság pedig az árszint további emelkedéséhez vezetett. 2020 és 2023 közt 20%-kal nőtt az uniós árszínvonal.

Magyarországon 2004 és 2013 között másfélszeresére nőttek az árak. Ezt követően a 2010-es évek közepén a deflációs világgazdasági környezetnek és a kormány által bevezetett rezsicsökkentésnek köszönhetően stagnáltak a fogyasztói árak. Az évtized második felében azonban visszaállt a korábbi trend. A koronavírus válság, a választási költekezések (majd az ezt követő adóemelések) és az energiaárak növekedése következtében a magyar fogyasztók rég nem látott áremelkedéssel szembesültek. Összességében az előző két évtizedben 2,4-szeresére nőttek a hazai árak (az EU-s átlag 1,4 volt).

Természetesen az alacsonyabb fejlettségi szintről induló országoknál a termelékenység és a bérek növekedésével párhuzamosan emelkednek az árak is. Ezért érdemes a hazai árszintet a régió más országainak áraival összevetni.

A cseh, a szlovák, illetve a lengyel árak szinte teljesen együtt mozogtak az előző két évtizedben. A magyar árnövekedés 2006 és 2012 között magasabb volt, mint a többi visegrádi országé, majd 2017-ig azonos ütemre váltott. Ezt követően ismét gyorsabban nőttek az árak nálunk. Bár Romániához képest itthon alacsonyabb volt az árváltozás üteme a vizsgált időszak nagy részében, 2023-ra sikerült „utolérnünk” keleti szomszédunkat is. Mindez jól mutatja, hogy az előző húsz évben nem az infláció leszorítása volt a magyar gazdaságpolitika fő célja.

Fontos tanulságokat vonhatunk le, ha néhány termékcsoport árváltozását külön is megvizsgáljuk. A piacosított termékeknél és szolgáltatásoknál (ruházat, kommunikáció, vendéglátás) csak nagyon alacsony relatív árváltozás figyelhető meg az uniós átlaghoz képest az előző két évtizedben, vásárlóerő paritáson. Kivétel az élelmiszer, amire a háztartások jövedelmük 21,7%-át[1] fordítják. Itt drasztikus az emelkedés: míg 2004-ben az EU-s átlag kétharmadán álltak az árak, 2022-re már a 90%-án. (Az MNB számítása szerint 2023-ra ez a szám már az EU-s átlag 96%-a.)[2]

JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Relatív árcsökkenést tapasztalhatunk azonban az állam által irányított szektorokban. A rezsicsökkentésnek köszönhetően az energiárak az uniós átlag 67,7%-áról 38,4%-ra estek vissza. A (tömeg)közlekedésben hasonló trend figyelhető meg: sem a kormány, sem a főváros, sem a többi település nem emelte a jegyárakat az inflációval párhuzamosan, így az EU-s átlaghoz képest relatíve olcsóbbak lettek ezek a szolgáltatások. Az ország- és vármegyebérletek bevezetésével, valamint ezeknek a fővárosi közösségi közlekedésben való elfogadásával további csökkenés várható a jövőben.

Persze, ezek költségnövekedését is megfizejük más módon: a növekvő ártámogatásban (amit az adóbevételek biztosítanak), a romló  szolgáltatási színvonalban, az elmaradó fejlesztésekben (közutak, víz-és szennyvízhálózat, oktatás, egészségügy, szociális szféra stb.).

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Kiszámoló  |  2026. november 21. 13:23
Megcsináltam minden idők legjobb nyugdíjkalkulátorát. (Minden szerénység nélkül mondhatom ) Hét órám...
Összkép  |  2026. november 21. 11:25
A vállalkozók saját helyzetük javulását várják, miközben nem számítanak a gazdasági környezet javulá...
Holdblog  |  2026. november 21. 07:05
Hagyományos, eredeti értelmében így működött a tőzsdei részvénykibocsátás. Van egy remek ötletem, mo...
Bankmonitor  |  2026. november 20. 12:12
A legtöbb bankszámlán 0,01% a kamat, így az infláció mellett a számlán álló pénz évről évre veszít a...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 22. vasárnap
Cecília
47. hét
November 22.
Nemzetközi Aura nap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?