A megnövekedett áramigény, a szűkülő hagyományos erőművi kapacitások és a szélsőséges időjárás komoly kihívásokat okozhatnak.
Szükség lehet egy harmadik atomerőműre Magyarországon, méghozzá egy kis méretű reaktorra. Két gyártó neve merült fel, viszont közülük csak egyik rendelkezik működő és készülő referenciával a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint. A reaktort olyan helyszínre telepíthetik, ahol villamosenergia- és hőigény is felmerül. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) besorolása szerint az SMR-ek, azaz a kis méretű moduláris reaktorok teljesítménye 10 és 300 megawatt közötti.
A folyamatosan, évről évre növekvő energiaigény miatt Magyarország néhány év múlva elkötelezheti magát egy vagy több kis, moduláris atomreaktor vásárlása mellett. Mindenképp szükség lehet tehát "Paks III"-ra – erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter is beszélt korábban, aki szerint leghamarabb 2029–2030-ban kerülhet terítékre egy vagy több kis moduláris atomreaktor beszerzése. Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a lapnak elmondta: a kis moduláris egységek előnye, hogy kisebb a beruházási költségigényük és rövidebb az építési idejük. Ugyanakkor ha sok kis moduláris egységből kell nagyobb teljesítményt rendszerbe állítani, akkor egyértelmű, hogy már drágábbak, mint ha egy nagy egységet építettek volna.
A készülő szárazföldi SMR technológiás erőmű kétszáz megawattos, míg az új paksi blokkok egyenként ezerkétszáz megawattos teljesítményűek. Arról nem is beszélve, hogy minél nagyobb egy atomerőművi egység, annál olcsóbb az egy megawattórára jutó termelési költség – magyarázta a szakértő. Hárfás Zsolt a magyarországi helyszínválasztásról azt mondta, olyan területeken lehet kiváló lehetőség ez a technológia, ahol nagyobb villamosenergia- illetve hőigény merül fel, a helyszínválasztás pedig már nem Paksra esne.
A szakértő a lapnak azt is elmondta, Magyarországnak a jövőbeli SMR technológia építésével kapcsolatos döntés meghozatalakor olyan szállítót kell majd választania, amely az adott típusú technológia fejlesztésében, gyártásában, építésében és üzemeltetésében meggyőző szakmai referenciákkal rendelkezik. Két gyártó, illetve gyártmány jöhet szóba a szakértő szerint: Az egyik az argentin prototípus CAREM-25: ezt a fejlesztést 1984-ben jelentették be, az első betont 2014-ben öntötték ki és a tervek szerint 2017-re készült volna el, de elmúlt években a beruházás különböző okok miatt többször szünetelt. Jelenleg az a terv, hogy talán 2027-ben már elérheti az első kritikusságot, bár tavaly még mindig a betonozásnál tartottak. Noha ezek a határidők így elsőre nem tűnnek távolinak, a szakértő szerint ebben a formában ez mégsem alternatíva.
A másik potenciális gyártó pedig a Roszatom lehet, mivel a vállalatnak már van megfelelő technológiája. Hárfás Zsolt hozzátette, egy úszó atomerőmű már most is működik Oroszország távol-keleti részén 70 MW villamos teljesítménnyel, azaz a Roszatomnak már van referenciája.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026






