Itt vannak a GYSEV-üzlet részletei: ennyiért vásárolná ki a magyar állam a Strabagot

A 24. hu osztrák forrása szerint 10 millió eurós (kb. 3,7 milliárd forint) ajánlatot tett a magyar fél az osztrák Strabagnak a GYSEV Zrt.-ben lévő, mindössze 6,1 százalékos részvénycsomagjáért. A lap megkérdezte a magyar-osztrák közös vasúttársaságban a tulajdonosi jogokat gyakorló, Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot, helytálló-e a hír, de egyelőre nem válaszoltak.

A lap felidézte: a Strabag tulajdonszerzése 2008-2009-re nyúlik vissza, amikor az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálata miatt a Rail Cargo érdekeltségében álló Speditions Holding GmbH-nak el kellett adnia a GYSEV-ben lévő részvénycsomagját. Az osztrák cég a korabeli cégdokumentumok alapján 5 millió eurós vételár fejében adta át a pakettjét a Strabagnak, és bár kezdetben a magyar és az osztrák állam is növelni akarta a részesedését, végül lemondtak az elővásárlási jogukról. Akkor az osztrák államnak még 33,3 százalékos, a magyarnak pedig 61 százalékos tulajdonrésze volt a közös vasúti cégben, majd a 2009 végén megejtett tőkeemelés nyomán alakultak ki a jelenlegi tulajdoni arányok: emelkedett a magyar tulajdonrész 65, a Strabagé 6 százalék fölé, és csökkent 28 százalékra az osztrák állami részesedés.

Magyarország ezt az osztrák egységet bontaná meg, és vásárolná meg a Strabag 6 százalékát.

Azt már egy ideje lehet tudni, hogy Lázár János és az általa vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium azt érezte, hogy a GYSEV menedzsmentje nem a többségi magyar, hanem a kisebbségi osztrák tulajdonos érdekei felé húz és november 2-án kezdeményezte a GYSEV osztrák fióktelepét vezető Hana Dellemann menesztését. Az osztrák fél, amikor ezt megtudta, hevesen sérelmezte a személyi döntést.

A Strabag számára üzleti szempontból nem jelentős a GYSEV-részesedés, korábban többször eladásra kínálta részvénycsomagját az osztrák államnak, de érdektelenségbe fulladt az ügy. Évekkel ezelőtt azt sem kifogásolta az akkori osztrák közlekedési miniszter, hogy a Strabag akár a magyar államnak adja el a részesedését. Azóta azonban politikai kérdéssé nőtt a részesedés sorsa – írja a lap.