Súlyos tévhit dőlt meg a magyar piacok kapcsán: nagyot hibázik, aki így vásárol?

A helyi élelmiszerek sem minden esetben fenntarthatók környezeti szempontból – írja a Telex Benedek Zsófia biológus, közgazdász előadása nyomán. A szakember a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományünnepén beszélt a helyi élelmiszerek szerepéről a fenntartható élelmiszer-termelésben.

Benedek Zsófia emlékeztetett rá, hogy a tudatos fogyasztók bő 10 évvel ezelőtt 50 kilométeres diétát hirdettek, tehát csak az ekkora távolságon belülről érkező élelmiszereket fogyasztották a szállítás környezetterhelésének csökkentése érdekében. Ezzel kapcsolatban rámutatott egy problémára – sokan azt gondolják, hogy a termelői piac ilyen szempontból jó választás, pedig oda sok fogyasztó és termelő utazik, tehát a kibocsátásuk összeadódva magas lehet.

A szakember szerint, ha valaki bő 3 kilométerről autózik a piacra, majd vissza, az már rosszabb, mint egy hosszú szállítási lánc. Szerinte egy hatékony házhozszállítási rendszerben a kibocsátásnak a 70 százaléka megspórolható. Egy másik példa – ha a spanyolországi Valenciából hajóval a horvát Rijekáig, onnan vasúttal Magyarországra paradicsomot szállítunk, annak kisebb az egységnyi kibocsátási értéke, mintha itthon 100 kilométerről vinnénk paradicsomot a piacra kisteherautóval.

Benedek Zsófia előadásán az is elhangzott, hogy a rendszerváltás után közel 1,4 millió termelő, zömmel kistermelő volt Magyarországon, ezzel szemben 2020-ra már 220 ezer környékére csökkent a számuk, amely fogyás szerinte már élelmezésbiztonsági kérdéseket is felvet.

A szakember szerint Magyarország olyan helyzetben van, hogy akár a teljes szükséges kalóriamennyiséget képes lenne megtermelni saját lakossága számára, ugyanakkor a becslések szerint 2050-re a világ országainak legjobb esetben is csak a fele maradhat önellátó.