Zuhanórepülésben a magyar ipar: lehangoló, amit frissen közöltek a kilátásokról

2023. júniusban az ipari termelés volumene 3,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt júniusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.) A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban az előző hónaphoz képest 0,9%-kal mérséklődött. Az ipari export volumene 4,0%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33%-át képviselő járműgyártás kivitele 23, a 15%-os súlyú villamos berendezés gyártásáé 24%-kal bővült. Az ipar belföldi értékesítése 20,0, a feldolgozóiparé 8,7%-kal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (95%-os) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,8, a csekély súlyú bányászaté 29, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 33%-kal csökkent. A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28%-át képviselő járműgyártás az alágak közül a legnagyobb mértékben, 19,1%-kal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 25, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 14,4%-kal nőtt.

A 11%-os feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 16,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 28, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 6,5%-kal növekedett.

A feldolgozóipari termelés 10%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,1%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 2,6, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 9,4%-kal visszaesett.

A feldolgozóiparból 12%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása a hazai és a külpiaci eladások visszaesése következtében 11,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Mindössze három alágazatban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben, 29%-kal a kis súlyú dohánytermék gyártásában. A legnagyobb (22%-os) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,7%-kal kisebb lett az előző év azonos hónapjához képest. A többi nyolc alágazatban 6,1 és 40% közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban. A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 20, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 13,9%-kal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Kéthavi csökkenés után a kis súlyt képviselő gép, gépi berendezés gyártása 7,2%-kal emelkedett, elsősorban az export növekedésének köszönhetően, miközben a belföldi értékesítés számottevően visszaesett. A legnagyobb mértékben, 27%-kal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, a szakágazatok döntő többségében jelentős visszaesést regisztráltunk.

Az ipari termelés három régióban nőtt, ötben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 6,3%-os volumenbővülést Dél-Alföldön, a legjelentősebb, 12,4%-os visszaesést Budapesten regisztrálták.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,1%-kal nagyobb volt a 2022. júniusinál. Az új belföldi rendelések 9,6%-kal csökkentek, az új exportrendelések 8,1%-kal nőttek. Az összes rendelésállomány június végén 10,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

2023. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,8%-kal csökkent. Az összes értékesítés 60%-át adó külpiaci eladások volumene 0,2, a 40%-ot képviselő hazai értékesítéseké 17,1%-kal kisebb lett.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 24%-kal a vegyi anyag, termék gyártásában. A többi négyben 3,6 és 21% közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 14,5%-kal bővült.