Kútfúrási engedélyt kapott a debreceni akkugyár: veszélyben a város vízkészlete?

Már a beruházás bejelentése óta állandó kérdés a Debrecenben épülő kínai CATL (Contemporary Amperex Technology) gyár várható vízigénye és annak hatása a környék vízkészletére. Korábban egy vízvezeték-építéshez készült tanulmányban azt írták, hogy a CATL napi vízigénye csúcsidőben akár 60 ezer köbméterre is felugorhat, ami hozzáadódva a város lakossági fogyasztásához megközelítené a debreceni kutak maximális teljesítményét. A tanulmányt februárban átírták, és ma már azt állítják, hogy a CATL-gyár vízigénye nagyságrendekkel kisebb lesz, és annak nagy részét is úgynevezett szürkevízből, azaz nem teljesen megtisztított szennyvízből fedeznék.

A 24.hu információi szerint a takarékos ígéretek ellenére, az elmúlt hetekben elindult egy mélyfúrású kút engedélyeztetési folyamata a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. Ezt a Déli Ipari Parkban, a CATL akkumulátorgyár szomszédságában létesítenék. Bár az ezt összefoglaló hirdetmény nem szól a Debrecen melletti mélyebb talajrétegekben található vízkészlet megcsapolásának céljáról, a tervezett kút elhelyezkedése nagyon megkönnyítené az ipari parkba települő akkumulátoros cégek vízellátását, és a fogyasztás is – részben mindenképp – függetlenedhetne a városi vízmű rendszerétől.

Ám nem ez lesz az egyetlen új kút a Debrecen környéki vízbázison, a hatósági honlapon július elején közzétettek egy másik hirdetményt is, amely az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben épülő BMW gyár számára indította el az engedélyeztetési folyamatot két kút gépészetének és felsőrészeinek kiépítésére. A BMW sokkal előrébb tart, ő már két éve megkapta a katasztrófavédelem hozzájárulását a kutak fúrásához.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tényleg kinyírja a vidéki lakáspiacot a rettegett akkumulátorgyár? Itt az igazság!

A Pénzcentrum a Samsung gödi akkumulátorgyára kapcsán tett kísérletet arra, hogy kiderítse, igazak-e az ingatlanpiacra vonatkozó félelmek.

A DEVÍZ 2021 év eleji adatai alapján Debrecen átlagos napi vízigénye 40–60 ezer köbméter, a három felszín alatti vízbázis (kutak) kapacitása ennél valamivel több, 70 ezer köbméter/nap. A keleti főcsatornából további (tartalék) felszíni vizek érkeznek, ez a város jelenlegi vízigényének mintegy 30 százalékát fedezi, így az összes rendelkezésre álló vízkészlet durván napi 90 ezer köbméter.

Ha azonban a 60 ezer köbméteres lakossági fogyasztást és a 24 ezres ipari fogyasztást vesszük figyelembe, az erősen megközelíti az összes rendelkezésre álló vízkészletet. Vagyis a debreceni vízműtelep fejlesztése elengedhetetlen, és új mélyfúrású kút létesítése is javasolt – állapították meg a szakértők. A megnövekedett ipari vízigény kielégítésére új kút/kutak fúrása azonban nem kockázatmentes. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy csak olyan telepítési helyszín jöhet szóba, ahol a felszín alatti vízbázisok „mennyiségi szempontú érzékenysége” alacsony, ellenkező esetben a megnövekedő felszín alatti vízkivétel visszafordíthatatlan káros környezeti folyamatokat indíthat el.

Frissítés! (2023.08.01. 15:36) - Megszólalt a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Cikkünk megjelenése után az alábbi kommentárt juttatta el lapunknak a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A Papp-Kunkli Nóra tűzoltó főhadnagy vármegyei szóvivő által jegyzett közleményt az alábbiakban változtatás nélkül közöljük:

A katasztrófavédelem valamennyi hatósági, szakhatósági eljárása során a vonatkozó jogszabályok alapján jár el, ezért minden ezzel ellentétes állítást visszautasít. A valós információ a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján megtalálható.