Új forintérmét vezetnek be Magyarországon: ennyit fog érni, így néz ki

Közleményében a jegybank azt írja: az 1848-49-es szabadságharc az egyéni szabadságjogok kivívása mellett a nemzeti önrendelkezés megteremtését is célul tűzte ki, melynek fontos lépése volt a Magyar Honvédség felállítása. 1848. május 16-án Kossuth Lajos, az első felelős magyar kormány hadügyminisztere közzé tette híres kiáltványát a honvédzászlóaljak felállításáról, ezzel megalakítva az első, központilag szervezett magyar hadsereget, amelynek 175 éves fennállását ünnepeljük idén.

A Magyar Honvédség fő feladata jelenleg az ország szuverenitásának és területi épségének védelme, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) értelmében a Szervezet kollektív védelmének erősítése. További feladatai közé tartozik, hogy hozzájáruljon az egyéb – a partnerségi, szerződéses viszonyok között – közösen vállalt szövetséges küldetésekhez, béketámogató és humanitárius akciókhoz, súlyos ipari és természeti katasztrófák következményeinek elhárításához, a szövetséges katonai és polgári rendvédelmi erők magasabb szintű kiképzéséhez akár a NATO és az Európai Unió határain kívül is.

A Magyar Honvédség 175 éves fennállása alkalmából az MNB 100 forintos forgalmiérme-emlékváltozatot bocsát ki 2023. május 23-án. A kibocsátás a Magyar Honvédelem Napjához igazodik, melyet a kormány határozata alapján 1992-től ünnepelünk annak emlékére, hogy a magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát.

A kibocsátásra kerülő 100 forintos bicolor érme névértékes oldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő, azonos címletű forgalmi érme címletoldalával, a tematikus oldalon azonban a megszokott címerábrázolást a Magyar Honvédség alapértékeit jelképező motívumok, a logójából kiemelt elemek váltják fel. Az érmét Kovács Zoltán szobrászművész tervezte.

Az érme előlapján, a középmezőben – a körgyűrűbe átnyúlva – a Magyar Honvédség emblémájából kiemelt részletek, a karmai között Szent István kardját tartó, kiterjesztett szárnyú turulmadár és a „Magyar Honvédség pajzs” ábrázolása látható, ahol a nemzeti színeket heraldikai sráfozás jelöli. A képi elemek a történelmi hagyományokra és a Honvédség szerepére hívják fel a figyelmet. A turul a magyar mondai hagyományok totemállata, az égi hatalom és az uralkodói fensőbbség megtestesítője, tőle eredeztethető az Árpád-ház. Kiterjesztett szárnya a védelmező szerepet jeleníti meg.

A kard a hatalom szimbóluma, királyi jelkép. Hagyományosan Szent István kardjával suhintottak a magyar királyok a négy égtáj felé a koronázási dombról, ezzel kinyilvánítva hatalmukat az ország fölött. A Magyar Honvédség pajzs egyrészt a nemzeti hovatartozás meghatározója, másrészt a biztonság és a védelem szimbólumaként utal a Magyar Honvédség alapvető feladatára.

Az eszmeiség vizuális megjelenítésének keretet adnak a feliratok. Az érme belső magjában a Magyar Honvédség jelmondata: „A HAZÁÉRT” felirat, a külső körgyűrűben, gyöngysorszegélyen belül, köriratban fent a „MAGYARORSZÁG”, lent a „175 éves a MAGYAR HONVÉDSÉG” felirat, valamint a „2023” verési évszám olvasható.