Még tartja magát a magyar ipar, de meglett az eredménye a lezárásoknak, energiaválságnak

A termelés növekedéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben csökkent.

A termelés az év első tíz hónapjában 6,6%-kal nagyobb volt, mint 2021 azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás októberben az előző hónaphoz viszonyítva 3,5%-kal mérséklődött.

EZ IS ÉRDEKELHET

Máris lejtmenetbe kapcsolt a magyar gazdaság? Nem túl szépek a friss számok

A  III. negyedévben 4,0%-kal nőtt a gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest, az előző negyedévhez mérten viszont 0,4%-kal csökkent.

Suppan Gergely a Magyar Bankholding vezető elemzőjének közlése szerint a várakozásokat alulmúlva 5,9%-kal nőtt az ipari termelés októberben, míg munkanaphatással megtisztítva a termelés 5,1%-kal növekedett. Az első tíz hónapban 6,6%-kal nőtt az ipari termelés. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 3,5%-kal csökkent.

Az ipari termelés megtorpanását döntően az energiaárak robbanásának következtében elsősorban az energiaigényes ágazatokban bekövetkező termelés visszafogása, vagy leállása okozhatta az elemző szerint.

"Az ipari termelés 2020 októberéig teljesen kilábalt a járvány okozta válságból, a további lendületes növekedést azonban a chiphiány fékezte, így a járvány előtti szint közelében, azt kissé meghaladó mértékben ingadozott az ipari termelés, ahonnan az idei év elejétől határozott lendületet vett, szeptemberben pedig új történelmi csúcsra ért. 2015. évi átlaghoz viszonyítva 23,7%-kal bővült az ipari termelés, míg 51,2%-kal haladja meg a 2010. évi átlagos termelési szintet. Tavaly összesen 9,6%-kal bővült az ipari termelés.

A KSH közleménye szerint a termelés bővüléséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágakban is emelkedett a termelés volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva: a járműgyártás, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen bővült, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben csökkent.

Az autógyárak termelése 2020 októberében már meghaladta a járvány előtti szintet, azonban a tavaly év során átlagosan 20%-kal maradt el, így mintegy 5-6 százalékponttal mérsékelte az ipari termelés volumenét. Az enyhülő chiphiány mellett bíztató, hogy a járműgyártás új rendelései, valamint rendelésállománya tartósan kiemelkedő, szeptemberben 38,6%-kal, ill. 32,1%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az autógyártók a szűk beszállítói kapacitások miatt rövidtávon elsősorban a drágább, nagyobb profitmarzzsal rendelkező modellek rendeléseit teljesítik, azonban a második félévtől érdemi javulást mutat az alágazat.

Az ukrajnai háború, valamint az energiaválság jelentősen rontotta a kilátásokat, amit az Ifo és a ZEW index után már a beszerzési menedzser indexek is tükröznek, az utóbbi hónapok éles lefordulása után azonban stabilizálódtak, mivel energiahiánytól egyelőre nem kell tartani, az energiaárak pedig jelentősen csökkentek a nyár végi szintekhez képest. Az ukrajnai háború, valamint a Covid elleni szigorú kínai lezárások hatására újra felvetette a beszállítói láncok szakadozását, azonban ennél lényegesen nagyobb mértékben rontja a kilátásokat az elszálló infláció, az elszálló termelési költségek és energiaárak, valamint megélhetési költségek, az egyre szigorodó monetáris politikák, amelyek már fokozzák a recessziós aggodalmakat. Az orosz gázszállítások visszafogása mindemellett jelentős német ipari szektorokat kényszeríthet leállásra, ami igen súlyos következményekkel járhat. 

A hazai ipari rendelésállományok mindenesetre továbbra is magas szinten állnak, így a beszállítói problémák enyhülése további élénkülést eredményezhetne.  A hazai ipar teljesítménye az elmúlt években élesen elvált a német iparétól köszönhetően az elmúlt évek számos kapacitásnöveléseinek, a rekord mennyiségű működő tőke beáramlásnak és a kormány beruházásokat kifejezetten támogató gazdaságpolitikájának.

Az idei harmadik negyedévben a chiphiány miatt az egy évvel ezelőtti gyenge bázis, valamint az idén enyhülő chiphiány miatt jelentősen gyorsult az ipari termelés növekedése, azonban az orosz-ukrán háború továbbra is számos kockázatot jelenthet. Noha a félvezetőhiány még sokiág fennmaradhat, de fokozatos javulásra lehet számítani, mivel az utóbbi időben csökkent a műszaki cikkek iránti kereslet. A beszállótói láncok szakadozása szintén jelentős kockázatot jelenthet, csakúgy, mint az energia árainak elszállása, azonban egyes nyersanyagok, különösen az ipari fémek árai már meredeken visszaestek a recessziós aggodalmak hatására. Az elszálló energiaárak több ágazatot is a termelés visszafogására kényszeríthet.

A külső keresletet ronthatja az infláció élelmiszer-, és energiaárak vezérelte emelkedése a vásárlóerő csökkenésén keresztül. Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart a nagyon magas rendelésállomány – szeptemberben 20,7%-kal állt magasabban az egy évvel ezelőttihez képest. Az energiaválság által okozott várható átmeneti megingásokat követően a jövő év közepétől fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. A hazai gazdaság középtávon jelentősen profitálhat a CATL, az SK Innovation, a Samsung SDI, a BMW és a Mercedes kiemelkedő mértékű beruházásaival, valamint a védelmi ipari kapacitások kiépülésével, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években. Idén bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt, de jelentős bizonytalanságok mellett továbbra is 6% körüli, jövőre pedig 4%-os növekedésre számítunk, a tavalyi 9,6% után. 2024-től azonban a felfutó új kapacitások hatására jelentősen élénkülhet az ipari termelés" - közölte az elemző.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője azt közölte, zsinórban öt havi növekedés után csökkent először a kibocsátás, ráadásul számottevő mértékben: a májusi szint alá mérséklődött a termelés szintje. Az idei első tíz hónap alatt összességében 6,6 százalékkal nőtt a termelés. A részleteket később teszi közzé a KSH, rövid kommentárjából egyelőre annyit tudtunk meg, hogy „a termelés növekedéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben csökkent.“ A szeptemberi adat és a tavalyi alacsony bázis következtében lényegesen kedvezőbb adatot várt a konszenzus.

Rövidtávon számos kockázat övezi a feldolgozóipari kilátásait, ugyanakkor középtávon a már bejelentett beruházások a szektor kibocsátásának érdemi bővülését vetítik előre az elemző szerint.

"Az elkövetkezendő hónapokban bizonytalanságot okoz, hogy a megemelkedett energiaárak miatt mely feldolgozóipari egységek kényszerülnek a termelés visszafogására, esetlegesen leállásra. Ráadásul a bázishatás október után már lényegesen kevésbé támogató, miközben az energiaárak emelkedése releváns plusz költségoldali nyomást jelenthet. A döntően megváltozott környezethez való alkalmazkodás óriási kihívást jelenthet az ágazat számára az elkövetkező időszakban. Középtávon mindemellett a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a jármű- ás a vegyiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a feldolgozóipari kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik. Ezek pozitív hatásának realizálódása a globális konjunktúra helyreállásának függvénye" - írták.

Dr. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetőjének kommentárja szerint a mai ipari termelési adatok felemás képet mutatnak: míg éves alapon jelentős, 5,9 százalékos mértékben nőtt a termelés, addig havi alapon 3,5 százalékkal mérséklődött a kibocsátás. Az éves alapú növekedésben jelentős szerepe lehetett a chiphiány miatti gyenge bázisidőszaki adatnak, míg a havi alapú csökkenésben az energiaárak emelkedése, az új gázév októberi indulása játszhatott szerepet.

Éves alapon így is jelentősen nőtt a számítógépgyártás és a járműgyártás teljesítménye, amely szintén a chiphiány enyhülését támasztja alá. A magyar ipar várható teljesítménye szempontjából egyaránt látunk kedvező és kedvezőtlen előjeleket. A német ipar teljesítménye nem mérséklődött októberben, és az új rendelések volumenének csökkenése is jóval kisebb volt az előző havinál. Szintén felfelé húzhatja az ipari termelést a magas beruházási ráta és a szintén magas rendelésállomány, azonban az energiaár-robbanás okozta költségnövekedés visszavetheti az ágazat teljesítményét. A negyedik negyedévben éves szinten összességében kismértékben pozitív lehet az ipar hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez, míg hosszabb távon az lehet a meghatározó, hogy akár hazánkban, akár az Európai Unióban sikerül-e megfizethető árú energiát biztosítani az ipari termeléshez.

Németh Dávid, vezető makrogazdasági elemző véleménye szerint átírja az eddigi előrejelzéseket az üzemanyagok ársapkájának eltörlése, amelyről kedden éjszaka döntött a kormány.

A lépés felfelé húzza az inflációt, a decemberi mutatót várhatóan 2 százalékponttal, a januárit pedig 2,5-2,6 százalékponttal. Az eltérés részben abból adódik, hogy december első napjaiban még a hatósági ár volt érvényben. A jelenlegi kilátások szerint decemberben az infláció 25, januárban pedig 25,5 százalék körül lehet a jelenlegi kilátások alapján. Az ársapka eltűnése miatt idén az éves átlagos infláció 14,5, a jövő évi 18 százalék környékén lehet

- értékelte a lépést Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A 480 forintos rögzített árhoz képest a benzin és gázolaj nagyjából 40 százalékkal drágább lesz, a drasztikus áremelkedés pedig a háztartások kiadásait, ezen keresztül a kiskereskedelmi forgalmat is átrendezi. Utóbbit pont az alacsony árhoz köthető kiugró üzemanyag-forgalom tartotta a pozitív tartományban eddig. Az üzemanyag-forgalom várható csökkenése miatt pedig a kiskereskedelmi forgalom volumene negatív tartományba kerül.

Németh Dávid szerint kérdés, hogy a háztartások kiadási szerkezetét hogyan befolyásolja az ársapka eltörlése. Lesznek, akik a magasabb üzemanyagárak miatt kevesebbet autóznak, de lesznek olyanok is, akik más szolgáltatásokra és termékekre költenek kevesebbet