Megérkeztek az elemzői kommentárok az inflációs adatokról: a szakértőket is sokkolták a számok

Ma reggel tette közzé a KSH az októberi inflációs adatokat, amelyből kiderült, hogy az élelmiszerárak éves szinten 40 százalékkal emelkedtek, míg a háztartási energia 64,4 százalékkal drágult. Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint, ami a kilátásokat illeti, nem számíthatunk rövidtávon javulásra.

A szakértő szerint ezzel újabb termékek, főként élelmiszerek kerülhetnek a limitált árú körbe, ami egyrészt fékezi a headline adat további emelkedését, másrészt az inflációs periódus időbeli elnyúlását eredményezi. A globális élelmiszerárak a FAO mérvadó indexe alapján márciusi csúcsuk óta folyamatosan csökkennek, viszont e hatásnak a hazai árakba való begyűrűzése késik a forint gyengélkedése és kevésbé hatékony hazai feldolgozás következtében.

Az elkövetkező hónapokban 20 százalék felett maradó éves inflációs rátával számolunk, ami a jövő év második negyedévétől indulhat csökkenésnek részben a kínálati árnyomás enyhülésének, részben a kereslet számottevő mérséklődésének betudhatóan. A rendkívül szigorú monetáris kondíciók, az energiaimport devizaigényének piacon kívüli kielégítése, valamint az uniós megállapodás mielőbbi bejelentése lehetőséget teremthet, hogy az árfolyam végre proinflációsból dezinflációs tényezővé váljon. Összességében a jövő évi átlagos drágulás mértéke vélhetően meghaladja majd az ideit és egyszámjegyű éves értéket jövő év őszén láthatunk ismét.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője se látja fényesen a jövőt: szerinte a vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi 14%-os, valamint  a jövő évi 13,6%-os várakozásunkat.

Az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek.

Noha az utóbbi hónapokban már mérséklődtek az energiaárak, a gazdasági szereplők jelentős része még az elmúlt hónapokban kialakult, szélsőségesen magas árakkal szembesül a lejáró szerződéseiket követően

- mondta el a vezető elemző.

A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása szintén hozzájárulhatott a további áremelkedésekhez. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének visszaesése is tükröz, ezt azonban a forint dollárral szemben meredek gyengülése, valamint a hazai rendkívüli aszály ellensúlyozza. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hónapokban lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.

Folytatódhat az áremelés

Suppan Gergely szerint a következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 24-25%-ot, bár az egyes élelmiszerek esetében bevezetett árkorlátozások jórészt áthárításra kerültek más termékekre. Az év végéig 23% közelébe emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. Ráadáusl a faárak elszállása is érezteti hatását a bútorárakban. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul.

Mindezek mellett a búzaárak tavaszi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt a következő hónapokban folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódhat. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelenik meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerülnek.