Nem tartott sokáig a forint erősödése: kemény zuhanással indította a hetet a magyar pénznem

Tízévi mélypontra lassulhat jövőre a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedése az energiaellátási válság miatt.

Sorra veszik, mely tényezők állhatnak még a kamatemelési ciklus lezárásán kívül a forint gyengülése mögött.

Az egekbe szökő energia- és alapanyagárak, a magas infláció és devizaárfolyam, a megrendelők óvatossága együttesen fékezik az építőipart.

Amíg a világ elegendő élelmet termel a teljes globális népesség ellátására, közel 830 millió ember még mindig éhezik.

Idén az építőipari vállalkozások 45 százaléka számít árbevétele növekedésére, jövőre már csak 14 százalékuk.

A szakértők most már 440 forintos euroárfolyamot és 20 százalék fölötti inflációt várnak.

Már látszódnak a megszorítások első, fájdalmas következményei, a belföldi kereslet szűkülésének első jelei.

Zuhanórepülésbe kezdett ma délelőtt a forint az euróval és a dollárral szemben, újabb negatív rekordot állított be a magyar fizetőeszköz.

A mai Kormányinfó keretében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a kormány döntéseit. 

81,1 milliárd forint veszteséggel zárta az idei első fél évet az MVM Zrt. – derült ki a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett konszolidált jelentésből.

Sajtótájékoztatón mutatta be Magyar nemzeti Bank a szeptemberi inflációs jelentést.

A négy szivárgásból kettő Svédország kizárólagos gazdasági övezetében található.