Csányi Sándor: a rezsicsökkentés nem jó, a családoknak is éreznie kell a terheket

Az OTP Bank által rendezett Agrár Gála nevű eseményen Csányi Sándor hétfőn arról beszélt, hogy az „olcsó pénz időszaka” lejárt, a kamatok akár 7 százalékig is emelkedhetnek, az infláció „elszabadult”, 2-4 százalék közti tartomány csak 2024-re érhető el. Jó hír, hogy közben van hitel, folytatják a gazdaság finanszírozását – idézte az MTI az OTP elnök-vezérigazgatóját.

Csányi Sándor szerint idén – a tavalyi 7,1 százalékos növekedés után – már csak 3,5 százalékkal bővülhet a gazdaság, a költségvetés hiánya is nagyobb lehet a vártnál, a fizetési mérleg hiánya 8 százalék körül alakulhat. A romló makrogazdasági adatok háttereként a magyar energiaszámlát, a döcögő autóipart említette.

Az állami hírügynökség szerint Csányi Sándor azt mondta, a magas energiaárak várhatóan hosszabb távon fennmaradnak, nincs más, alkalmazkodni kell, a rezsicsökkentés nem jó, a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hogy spóroljanak – tette hozzá az OTP-vezér, akinek számítása szerint a 4,9 százalékos hiányhoz uniós megállapodással 500 milliárdos, anélkül 1700 milliárd forintos kiigazítás szükséges.

Szerinte akkor várható olyan gyors kilábalás, mint a járvány után, ha Magyarország sikeresen megállapodik az unióval, és a háború is lezárul.

A gálán az agrárminiszter azt mondta, nagyon megéri befektetni a magyar agráriumba, az élelmiszerellátás, az élelmezési önrendelkezés már „biztonságpolitikai dimenziót hordoz”. Nagy István hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a mezőgazdaság fejlesztése iránt.

Emlékeztetett rá, hogy összesen 4265 milliárd forintot használ fel az ország vidékfejlesztésre a 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrással együtt és azt tervezik, hogy a források több mint felét technológiai modernizációra fordítsák 2027-ig.

A miniszter részletezése szerint:

• élelmiszeripari fejlesztésekre 450 milliárd,
• az állattartás megújítására 280 milliárd,
• a kertészet fejlesztésére 180 milliárd,
• a mezőgazdaság többi üzemfejlesztésére 260 milliárd,
• újabb termelői öntözési beruházásokra 100 milliárd forintot terveznek elkölteni a jövőben.

Nagy István beszélt arról is, hogy a szektor jövője szempontjából kulcsszerepe van a 2023 utáni KAP Stratégiai Terv elfogadtatásának az Európai Bizottsággal. Ez az idei év legfontosabb feladata a háború okozta válságkezelés mellett.