Egy hónapja tart a háború: jönnek a csütörtöki csúcstalálkozók

Egy hónapja tart a háború, az orosz-ukrán háború. Mindeközben egyre több menekült érkezik Magyarországra is, csütörtökön pedig csúcstalálkozókra kerül sor a NATO országokkal, ahol a további szankciós csomagokról is tárgyalni fognak.

Szerdán jelenleg a fővárosban 1034 menekültet fogadtak a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai és a társszervek – közölte a hatóság. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket, akik közül 442 gyerek volt, buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 248 ember, köztük 165 gyerek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

Az ukrán hadsereg állítása szerint Oroszország súlyos veszteségeket szenvedett a háborúban, és most haderőket csoportosít a határhoz, írta a BBC, amely hozzáteszi, hogy ezt az állítást nem tudta egyelőre független forrásból ellenőrizni. A NATO becslései szerint 7-15 ezer orosz katona vesztette életét a négy hete tartó ukrajnai háborúban. Összehasonlításképpen: Oroszország mintegy 15 000 katonát veszített 10 év alatt Afganisztánban.

A NATO egyik magas rangú katonai tisztviselője azt mondta, hogy a becslésük az ukrán hatóságoktól származó információkon, az Oroszország által nyilvánosságra hozott információkon és nyílt forrásokból gyűjtött hírszerzési információkon alapul. Ukrajna kevés információt közölt saját katonai veszteségeiről, a Nyugat pedig nem közölt becslést erről. Az ukrán fegyveres erők szerint március 23-ig 15 600 orosz katona halt meg a háborúban,emelte ki a Guardian.

Az oroszok kiállnának az atomfegyverek mellett

Kiállt az atomfegyverek esetleges használata mellett az oroszok ENSZ-be delegált nagykövet-helyettese, Dimitrij Poljanszki, aki szerint ilyesmire akkor kerülhet sor, ha a NATO „provokálja” az országukat. Poljanszki a brit Sky News újságírójával beszélt kevéssel azután, hogy Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov is közölte, hogy az orosz elnök bevethet atomfegyvereket, ha úgy érzi, hogy az országuk létezését fenyegetik. A kérdésre, hogy Putyin helyesen járt-e el, amikor a világ többi részét nukleáris háborúval fenyegette, a nagykövet-helyettes elmondta: „Ha Oroszországot provokálja a NATO, ha Oroszországot megtámadja a NATO, miért ne, atomhatalom vagyunk”

Jönnek a csütörtöki csúcstalálkozók

A NATO-vezetők csütörtöki csúcstalálkozójukon jóváhagyják további négy harccsoport telepítését Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában – közölte szerdán Julie Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete. Mint mondta, „nem csak nemzeti erőkről van szó”, további résztelek azonban csak csütörtökön derülnek ki. Smith az Atlantic Council rendezvényén tartott beszédében elmondta, hogy a NATO tárgyalásokat folytat a közép- és hosszú távú haderő jelenlétéről is a keleti szárnyában.

Egy sor folyamatos értékelést kell végeznünk a haderejükről, ami heteket és hónapokat vesz igénybe a jövőben
– mondta. Smith azt állította, hogy Lengyelország javaslatát a NATO ukrajnai békefenntartó missziójára nem vetették el, de „sok nyitott kérdés” van, és „a szövetségesek többet szeretnének tudni Lengyelország javaslatáról, foglalta össze a CNN.

Mindeközben Volodimir Zelenszkij éjszakai videóbeszédében határozott üzenetben szólította meg a csütörtökön Brüsszelben sorra kerülő NATO-, EU- és G7-csúcs résztvevőit. Az ukrán elnök felszólította a NATO-t, hogy nyújtson „hatékony és korlátlan” támogatást az országnak, ideértve az orosz invázió megfékezéséhez szükséges fegyvereket is. Egyúttal arra kérte a nyugati országokat, hogy maradjanak egységesek Oroszországgal szemben, mert szerinte Putyin „néhány partnerén keresztül érvényesíteni akarja az érdekeit”, és a maga oldalára állítaná őket. Zelenszkij a beszédében utalt arra is, hogy hiába kérte a nyugati országoktól az ukrán légtér lezárását, az még mindig nem történt meg.

Az ukrán elnök csütörtökön maga is fel fog szólalni a brüsszeli csúcson, ahová videókapcsolaton keresztül csatlakozik majd. A BBC összefoglalójában azt írja, hogy az elnök ott várhatóan fejlettebb fegyvereket fog kérni a partnereitől. A brit közszolgálati csatornak az európai államok orosz energiafüggőségével kapcsolatban megjegyezte, hogy Európa negyven százalákát ma is orosz gáz látja el.

Teljes az egyetértés a tagállamok között abban, hogy további gazdasági, illetve pénzügyi szankciókra van szükség, és körvonalazódik immár az ötödik szankciós csomag, amelynek célja Oroszország elrettentése lenne attól, hogy a háborúban vegyi fegyvert vessen be, és az ukrán főváros, Kijev ellen is totális háborút folytasson. Több tagállam – mindenekelőtt Németország, Bulgária és Magyarország – határozottan ellenzi ugyanakkor az orosz földgáz, illetve kőolaj beszerzésére vonatkozó tilalmat, utalva arra, hogy az Oroszországtól való energiafüggőséget nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni. Olaf Scholz német kancellár szavai szerint ezek a szankciók jobban sújtanák Németországot, mint az orosz vezetést. Hasonlóan vélekedik Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, hangsúlyozva, hogy Magyarországnak a biztonságos energiaellátás érdekében szüksége van az orosz gázra, foglalta össze az infostart.