Az elhúzódó aszály súlyos veszélyt jelent a magyar mezőgazdaságra, ami már a gazdasági növekedési kilátásokat is ronthatja.

A pandémia nyomán kialakult válsággal az egyes országok hosszabb-rövidebb ideig küzdenek, mire visszazökkenhet a gazdaság a megszokott medrébe. Hogy a kilábalás folyamata egyes országokban meddig tart, azt befolyásolja, hogy az egyes szektorok - mint például a sokszorosan válságsújtotta turizmus - mekkora részét képezték a GDP-nek, vagy hogy mennyire volt stabil, önjáró a gazdaság eleve. Magyarország kilábalását a GDP-adatok alapján 2022-re jósolják: ezzel előbb leszünk túl a válságon, mint pl. a hollandok, de később, mint a szlovákok.
A koronavírus-járvány miatti korlátozások következményei Magyarországon a gazdasági szervezetek és a háztartások szerint is súlyosak, és még hosszabb távon negatív marad a hatásuk. A gazdasági visszaesés leküzdését, az újbóli általános és egyértelmű növekedést több tényező is nehezíti. A következő években feltehetően jelentős gondot okoz majd a rendkívül magas államháztartási hiány és megnövekedett államadósság kényszerű csökkentése.
A gazdasági visszaesés mértékénél fontosabb, hogy a gazdaság és a társadalom megrendült állapotából milyen áldozatokkal jár a kilábalásunk a szakértők szerint. A korábbi tapasztalatok szerint a hiány csökkentése, a felesleges kiadások elkerülése lenne a megoldás a további évek növekedésének meglapozásához. 2021-re azt jósolták, hogy várhatóan leggyorsabban az építőipar, az ipar és a szállítás bővül, míg a turizmus-vendéglátás, az ingatlanszektor talpra állása nehezen halad.
Az MNB júniusban tartott sajtótájékoztatóján - az alapkamat emelését követően - elhangzott: a gazdasági növekedés rövid távon is dinamikus, nemcsak éves összevetésben. Ennek hátterében egyrészt a foglalkoztatás gyors helyreállása áll, mivel ez hatással van a háztartások keresletére, így a fogyasztásra is. Az áruexport V alakú kilábalást mutat, viszont, szolgáltatásexport csak 2023-ban érheti el a válság előtti szintjét. Ennek oka, hogy főként a turizmus ennek a motorja, ennek a szektornak a kilábalása viszont jóval lassabb.
Előbb, mint az osztrákok, de később, mint a szlovákok
Aszerint, hogy milyen GDP-növekedés tapasztalható az egyes országokban (/fő), lehet következtetni arra, mikorra érhet véget a járvány okozta válság. A Visual Capitalist idővonala szerint - amit OECD adatok alapján készítettek - amíg Kína, Törökország, vagy Litvánia már túl vannak a válságon, addig Argentína gazdasága csak 2026. második negyedévében fogja elérni a járvány előtti szintet. Ugyanígy sokat kell várniuk a kilábalásra a szaudiaknak, mexikóiaknak, izlandiaknak, vagy spanyoloknak.
Magyarország kilábalását 2022. első negyedévére jósolják.
Ez azt jelenti, hogy előbb leszünk túl a válságon, mint Hollandia, Csehország, Ausztria, Franciaország, Szlovénia, vagy Belgium, viszont később, mint a dánok, az észtek, a németek, a szlovákok, a svédek, vagy a finnek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Bizakodásra ad okot az új GDP-adat?
Magyarország bruttó hazai terméke 2021 II. negyedévében a nyers adatok szerint 17,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 17,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 2,7%-kal emelkedett - közölte tegnap a KSH. A növekedéshez leginkább az ipar járult hozzá.
Ez azt jelenti, hogy a 2021. II. negyedévi GDP adat már most 0,1 százalékkal meghaladta a 2019. IV. negyedévit, vagyis a válság előtti szintet.
A 0,1 százalékos növekedés alapján tehát - ha a fenti logikát követjük - akár mondhatnánk is, hogy Magyarország kilábalt a válságból, 2020. azonos időszakához viszonyítva is kilőtt a növekedés üteme. Viszont a KSH azt is közölte, hogy 2019 azonos időszakához viszonyítva korántsem ilyen rózsás a helyzet: az így számított 2,2 százalékos GDP-növekedés sem lenne rossz, de közel sem olyan gyors, mint a korábbi években. Ha a növekedés ütemét vesszük alapul, akkor a válság még nem ért véget.
A rekordütemű gazdasági növekedésnek köszönhetően nagyot csökkent a GDP-arányos államadósság a második negyedévben: június végén az államháztartás uniós módszertan szerint névértéken számolt konszolidált bruttó adóssága 39 406 milliárd forint, a bruttó hazai termék (GDP) 77,6 százaléka volt, 3,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző negyedévben, március végén - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kedden közzétett pénzügyi számlák előzetes adataiból. (Az első negyedév végén 81,0 százalékon állt a GDP-arányos államadósság, ami a legmagasabb volt 2014. júniusa óta.)

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Ezt nézik meg most a magyarok a hitelfelvételkor
Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy olvasóink mi alapján választanak hitelt.


