Kiderült a hazai gyermekvédelem kegyetlen valósága: drámai számok láttak napvilágot, a szakadék szélén a rendszer

A hazai gyermekvédelmi rendszer súlyosbodó válságára hívja fel a figyelmet a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány legújabb jelentése: drasztikusan nő a bántalmazott, elhanyagolt és mentális problémákkal küzdő gyerekek száma.

Bár a kegyelmi botrány és a kórházban hagyott csecsemők ügye miatt az elmúlt időszakban kiemelt figyelem irányult a gyermekvédelemre, a 2025-ös évet érdemi lépések helyett inkább a hangos botrányok és a csupán szimbolikus jogalkotás jellemezte. Utóbbira jó példa a csecsemőotthoni ellátás újranyitásának bejelentése. A szakértők szerint ez nem jelent valódi megoldást, sokkal inkább visszatérést mutat a korszerűtlen, évtizedekkel ezelőtti gyermekvédelmi gyakorlatokhoz.

Eközben a rendszerre nehezedő nyomás folyamatosan nő. Jelentősen emelkedett a veszélyeztetett, a védelembe vett, valamint a bántalmazott és elhanyagolt gyerekek száma. A gyermekvédelmi intézményrendszer azonban a súlyosbodó munkaerőhiány miatt képtelen megbirkózni ezzel a teherrel. A szakmai álláshelyek közel tíz százaléka betöltetlen, míg a javítóintézetekben ez az arány a 23 százalékot is eléri.

Ezzel párhuzamosan a nevelőszülők száma is csökken: a hálózat sok helyen már csak úgy tartható fenn, hogy a végletekig kimerült dolgozók havonta több száz óra túlórát vállalnak.

A fizikai és rendszerbeli hiányosságok mellett a gyerekek mentális egészsége is aggasztóan romlik, és egyre gyakoribbak az öngyilkossági gondolatok. A túlterhelt ellátórendszerben azonban rendkívül nehéz segítséget kapni. A gyermekpszichiátriai ellátóhelyek száma csökkent, miközben a gondozottaké jelentősen megugrott. Ezt támasztja alá az a megdöbbentő adat is, hogy öt év alatt hatszorosára nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik önsértés vagy önagresszió miatt fordultak lelkisegély-vonalhoz.

A statisztikák más területeken is egyértelműen jelzik a helyzet súlyosságát. A szexuális bántalmazásban érintett gyerekek száma egy év alatt közel 34 százalékkal nőtt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) beérkezett, kiskorúakra káros tartalmakat érintő bejelentések száma pedig ezerrel, 2515-re emelkedett 2024-hez képest. A kilátástalanságot tovább fokozza, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő kiskorúak mindössze öt százalékának van reális esélye arra, hogy egy éven belül visszatérhessen a vér szerinti családjához.