Ez húzza le a mélybe a magyar gazdaságot: halmokban áll az eladatlan áru

Bár már régen volt, és szerencsére viszonylag gyorsan megoldódott, de március közepén a magyar ipar egy jelentős részében komoly ijedelmet okozott, hogy a határok lezárása és az akkor még kiforratlan szabályozás miatt elég durván elkezdett akadozni a közúti szállítmányozás - írja a G7. A magyarországi veszélyhelyzet elrendelését követő napokban volt olyan időszak, amikor egész Szlovákián keresztül a csehországi Brnóig, 93 kilométer hosszan sorakoztak azok a kamionok, amelyek Magyarországra próbáltak belépni Rajkánál.

Mivel normál működés mellett a cégek átlagosan nagyjából egyhavi készletet tartanak - de számos, a termeléshez szükséges anyagból, alkatrészből ennek is csak a töredéke áll rendelkezésükre -, ezért a szállítások elakadása tényleg komoly kockázat volt. Akkor voltak olyan cégek, amelyek már csak napokban számoltak a kényszerű leállásig, utóbbira azonban szerencsére végül tömegesen nem került sor, a közúti forgalom gyorsan normalizálódott. A cégek többsége azt tapasztalta, hogy egy rövid időszaktól eltekintve nem volt gond a szállításokkal.

Felhalmozódtak a készletek

Az alapvetően az adott vállalat profiljától függ, hogy milyen formában gyűlt fel a készlet a cégeknél. Azoknál a társaságoknál, amelyeknek szélesebb a termékpalettája, túl sok mindent nem volt érdemes előre letermelni, hiszen nem tudhatták, hogy pontosan milyen késztermékekre lesz szükségük, ha végre beindulnak a megrendelések. Így náluk többnyire az alapanyag, illetve a termeléshez szükséges alkatrészek állnak a raktárban.

Az olyan vállalatoknál azonban, amelyek legfeljebb néhány terméket vagy alkatrészt gyártanak, teljesen más a helyzet. Különösen igaz ez az autóiparra, ahol az egész ellátási lánc működésének a szállítások megfelelő időzítése az alapja. Mivel itt az egyes beszállítók egy elég jól lehatárolt termékkört gyártanak, nekik nem jelentett túl nagy kockázatot, ha ezt előre letermelik.

Főleg, hogy így jobban fel tudtak készülni a szektor újraindulására is. Több cégnél is azzal számoltak, hogy a nagy gyártók egyik pillanatról a másikra kezdenek majd el nagyobb mennyiséget rendelni, amit viszont a beszállítók a jelenlegi visszafogott kapacitással nem biztos, hogy azonnal le tudnának nekik gyártani. Épp ezért a holtidőszakban - amikor amúgy sem tudtak mit kezdeni a hirtelen feleslegessé vált munkaerővel és kapacitásokkal - sokan inkább előre termeltek, és most ezeket a késztermékeket raktározzák.

Ennek viszont akár hosszú távú hatása is lehet a teljes magyar gazdaságra. A raktárban álló készleteket ugyanis a jövőben már nem kell újra legyártani, ezek akkor járultak hozzá a teljes gazdaság teljesítményéhez, amikor megtörtént a felhalmozás. Magyarul a késztermékkészletek a nagy leállás időszakában kissé felfelé torzították a hazai GDP-adatot, az újraindulást követően viszont némileg visszavethetik majd a gazdasági növekedést. A 2008-as válság kirobbanását követően például hosszú negyedéveken keresztül a készletek leépítése volt az egyik legfontosabb GDP-csökkentő tényező.