Rendkívüli figyelmeztetést adott ki a neves külföldi lap: csendes gyilkosként leselkedik a nőkre a forróság

A fokozott kockázat elsősorban biológiai okokra vezethető vissza. A nők kevesebbet izzadnak, és magasabb hőmérsékleten indul be náluk az izzadási folyamat, ami megnehezíti a felesleges hő gyors leadását. Emiatt nehezebben is mérik fel, mikor terheli meg szervezetüket túlzottan a meleg, hiszen az izzadság kevésbé látható a bőrükön vagy a ruházatukon. Egy 2025-ös vizsgálat rámutatott, hogy a nők belső maghőmérséklete és testzsíraránya is magasabb, utóbbi pedig hőszigetelő rétegként tartja vissza a hőt.

Ehhez társulnak a hormonszint természetes ingadozásai. Az ösztrogén és a progeszteron szintje a menstruációs ciklus, a változókor, a terhesség, valamint a szoptatás idején változik a legjelentősebben, ami közvetlenül befolyásolja a hőszabályozást. A ciklus második felében emelkedő progeszteronszint például növeli a maghőmérsékletet, míg a menstruáció kezdetén a hőtűrésért felelős ösztrogénszint a legalacsonyabb értékre süllyed, emiatt a szív- és érrendszernek lényegesen nagyobb erőfeszítést kell tennie a test hűtéséért.- írta meg a BBC.

A változókorban lévő nőknél a csökkenő ösztrogénszint miatt gyakoriak a hőhullámok és az éjszakai izzadás, amelyek a kánikulában tovább súlyosbodhatnak. Hasonló panaszok jelentkezhetnek a hormonérzékeny daganatok vagy a súlyos nőgyógyászati betegségek, például az endometriózis kezelésére alkalmazott mesterségesen előidézett vagy műtéti menopauza esetén is. A várandós nők szintén nehezebben szabályozzák a testhőmérsékletüket a fokozott alapanyagcsere és a megnövekedett folyadékigény miatt, a hőstressz pedig mind az anya, mind a magzat egészségét veszélyezteti.

A biológiai tényezők mellett a társadalmi-gazdasági helyzet is jelentős szerepet játszik, hiszen a nők átlagbére gyakran alacsonyabb, miközben jelentős részben rájuk hárul a hozzátartozók gondozása, ami kevesebb lehetőséget biztosít a saját egészségük védelmére. Az életkor szintén meghatározó tényező, mivel a nők átlagos élettartama hosszabb, így idős korukban jobban ki vannak téve a hőség káros élettani hatásainak, különösen ha demenciával küzdenek, vagy vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szednek.

A kutatások szerint a hőterhelés növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések és a halálozás kockázatát, különösen a nők körében. A meleg megterheli a keringési rendszert és vérnyomásesést okozhat, ami az izzadással járó folyadék- és elektrolit-veszteséggel együtt hőkimerüléshez, súlyos esetben pedig szívinfarktushoz vezethet. Dr. Nighat Arif azt tanácsolja, hogy a forróságra érdemes egyfajta szív- és érrendszeri terheléses vizsgálatként tekinteni, így elengedhetetlen a bőséges folyadékbevitel, a megfelelő hűtés, a fizikai aktivitás kora reggeli vagy esti órákra való korlátozása, valamint a menstruációs ciklus nyomon követése.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a munkáltatóknak és a döntéshozóknak is nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a női szervezet sajátosságaira. Dr. Cat Pinho-Gomes hozzátette, hogy több nőre lenne szükség a döntéshozói pozíciókban, akik jobban átlátják a nők igényeit. "Ez nem a nők problémája, hanem társadalmi kérdés. Ha jól oldjuk meg a nőknek, mindenkinek jól oldjuk meg" – fogalmazott Dr. Arif.